A 2014–2020-as kohéziós keret csökkenését jórészt a központi régió fejlettsége okozza- írja a Világgazdaság.
A Magyarország által 2014–2020 között lehívható uniós fejlesztési források összege 2011-es árakon számítva mintegy ötmilliárd euróval csökkent a jelenlegi hétéves ciklushoz képest, a két időszak számait azonban több okból sem lehet összehasonlítani.
Az elmúlt napokban számháború alakult ki a kormány és az ellenzék között arról, mennyire volt sikeres a kormány az EU következő hétéves büdzséjéről szóló tárgyalásokon, amelynek záróállomása a másfél héttel ezelőtti EU-csúcs volt. Miközben a kormányfő a csúcstalálkozó után sikerként értékelte, hogy az ország nettó pozíciója, vagyis a befizetések és a kifizetések mérlege javult a 2007–2013-as időszakhoz képest, addig az ellenzék azt dörgölte a kormányzat orra alá, hogy nem lehet sikerként beállítani azt, hogy az ország által lehívható uniós fejlesztési támogatások, vagyis a kohéziós keret összege 20,5 milliárd euróra csökken 2014–2020 között a jelenlegi hétéves időszak 25,7 milliárdos összegéhez képest.
Bár mindkét adatot 2011-es árakon számolták ki, azonban mégsem lehet összehasonlítani a két összeget, aminek több oka is van. Egyrészt a 2014–2020 közötti EU-büdzsé főösszege eleve kisebb a jelenlegihez képest – amire még nem volt példa a hétéves uniós költségvetések történetében – így kisebb volt a torta, amelyet felosztottak a tagországok között. Továbbá a jelenlegi időszak kohéziós kerete egy túlméretezett összeg, amelyre valójában Magyarország nem is lenne jogosult. 2005-ben – amikor döntöttek a 2007–2013-as EU-büdzséről – ugyanis jóval kedvezőbb növekedési pályát jelzett előre az Európai Bizottság Magyarország számára, mint amelyet később a hazai gazdaság produkált, így nagyobb lett az a GDP-összeg, amelynek arányában meghatároztak a magyar kohéziós keretet. A 2007–2013-as büdzsé 2011-es felülvizsgálatakor így fennállt az a veszély, hogy megvonnak mintegy 3 milliárdnyi forrást.
Harmadik tényezőként azt is figyelembe kell venni, hogy 2007–2013 között (a vidékfejlesztés nélkül számolva) a GDP 3,1 százalékában határozták meg az ország által lehívható kohéziós támogatások felső határát, az úgynevezett capping szintjét, míg 2014–2020 között a plafon mértéke hazánk esetében a GDP 2,59 százalékára süllyedt.
Negyedik szempontként pedig azt is figyelembe kell venni a jelenlegi, illetve a következő hétéves kohéziós keret összehasonlításánál, hogy a közép-magyarországi régió időközben átkerült a fejlettebb régiók kategóriájába, miután az egy főre jutó GDP aránya az uniós átlag 107 százalékára nőtt. Csak ezen tényező miatt a 2014–2020-as keret összege közel 1,6 milliárd euróval lett kisebb. 2007–2013 között még 2 milliárd eurót határoztak meg a központi régió számára, a következő periódusban már csak ezen összeg ötödét, mintegy 420 millió eurót hívhat le a régió. Valójában a központi régió számára már 2011-ben lecsökkent az allokáció mértéke, és beállt arra az évi 60 millió eurós szintre, amelyre 2014–2020 közötti időszakban lesz jogosult.
Azt az ellenzéki oldalon is elismerték, hogy a kormányzat a kohéziós keret nagysága tekintetében javítani tudott az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest. Utóbbi szerint csupán 18,3 milliárd eurós keret illette volna meg az országot, hazánk esetében azonban a kohéziós támogatások felső határa a GDP 2,59 százaléka lett a Brüsszel által javasolt 2,5 százalék, és a végül általános szabályként elfogadott 2,35 százalék helyett. A magasabb plafont azon országok esetében alkalmazzák, ahol a GDP visszaesése a 2008–2010 közötti időszakban 1 százaléknál is nagyobb volt. A magasabb küszöbérték önmagában mintegy 700 millió euróval növelte meg a magyar kohéziós keretet a 18,3 milliárdos kiinduló értékhez képest. Továbbá hazánk külön 1,56 milliárd eurós forrást kapott az úgynevezett kevésbé fejlett régiók számára. Ezek azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A hét magyarországi régió közül a központi régión kívül az összes ebbe a kategóriába tartozik.
A magasabb támogatási plafonnak, illetve a kevésbé fejlett régióknak adott plusztámogatásnak köszönhetően így az eredeti 18,3 milliárdos keret 20,5 milliárdra nőtt, amit további mintegy 50 millió euró egészít ki, miután ekkora összegre lesz jogosult az ország négy régiója abból az újonnan felállított alapból, amit a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására hoztak létre.
Hogy volt régen...?
