Míg 2015 végén 136 magyar ügy volt a strasbourgi bíróságon, addig egy évvel korábban még 57 - emelte ki Berke Barna a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatos, a múlt évről szóló IM-jelentést ismertetve - közölte az Igazságügyi Minisztérium.
Az államtitkár az ügyek gyarapodásával összefüggésben rámutatott, egyre többen figyelnek Magyarországon is a strasbourgi bíróságra, ami nem baj. Az ország ezt az emberi jogi orientációt választotta és helyesen tette. Lehetnek viták, de a bíróság ítéleteit Magyarország mindig végrehatja - fűzte hozzá.
A szakember az ügyek három csoportját emelte ki: a bírósági ügyek elhúzódása, a végkielégítéseket sújtó különadó és a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága, elhelyezési körülményei, az ottani bánásmód miatt indult strasbourgi eljárásokat.
Berke Barna kifejtette, a magyar bíróságokon elhúzódó perek kapcsán októberig intézkedési csomagot kell elfogadni, hogy a magyar jogrendszerben is legyen lehetőség jogorvoslatra. A börtönök zsúfoltságát pedig a kormányzat nem a jelenlegi büntetőpolitikai szigor enyhítésével kívánja kezelni.
Képviselői felvetésre az államtitkár elmondta, a strasbourgi bíróságon magyarországi elítélteknek megítélt, esetenként akár több milliós nagyságrendű kártérítések kapcsán vizsgálják az államnak járó bűnügyi költség, illetve az alapügy sértettjének, vagy hozzátartozóinak járó jogos követelések beszámításának lehetőségét.
Berke Barna elmondta azt is, hogy tavaly már csaknem másfél milliárd forintos kártérítést kellett kifizetnie az államnak strasbourgi perek nyomán, javarészt az egyházügyi szabályozással összefüggésben.
A bizottság az ülés első napirendi pontjának végéhez érve hét kormánypárti képviselő támogató szavazatával két ellenzéki nem szavazat, illetve két ellenzéki tartózkodás mellett elfogadta az IM strasbourgi bírósággal kapcsolatos múlt évről szóló jelentését. (OrientPress Hírügynökség)
Hogy volt régen...?
