Több mint 120 esetben kaptak felmentést különböző kormányzati vagy önkormányzati hivatalok 2010 nyara óta a közbeszerzési kötelezettség alól, rendszerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A felmentést az Országgyűlés illetékes bizottságától kell kérni, a döntés ténye nyilvános, más azonban nem feltétlenül – írja a Népszabadság.
Egy ilyen határozattal nemcsak gyorsítani lehet a megrendelési folyamatot, de titokban lehet tartani, mit és mennyiért vásárolt az állami szerv, nem beszélve a szállító kiválasztásának módjáról és miértjéről. Nincs legolcsóbb vagy összességében legjobb ajánlat, nem kell pályázatokkal, kiírásokkal és versennyel bíbelődni.
A titkosított beszerzések száma az idén látványos növekedésnek indult. Amíg 2010 második fél évében 14 esetben döntöttek felmentésről az illetékes bizottságok, és 2011–2012-ben is ezzel összemérhető számú, 35, illetve 33 ilyen határozat született, addig az idén október elejéig 44 esetben határoztak így. A közpénzből, pályázat nélkül, titkos beszerzések után kifizetett számlák együttes összegét százmilliárdokban számolják.
Közben a vásárlási listán egyaránt van titkolózásra okot adó, illetve magyarázatra szoruló beszerzés is. Fejlesztették így a rendőrség Robotzsaru rendszerét, kapott új autókat az Alkotmánybíróság, rabszállítókat a Belügyminisztérium, de pénzelték titkosan a fővárosban álló CET befejező munkáit. És akinek ez nem elég, Budapest még a hajléktalanok elhelyezésére kifundált Fűtött utca programot is titkosította. De az is kérdéses lehet, miért kellett a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak őrzés-védelmét, takarítását és üzemeltetését – külön-külön – titkos beszerzésben kezelni.
Ahogyan nemzetbiztonsági szempontból fontos volt, hogy a Kossuth tér átalakításának tervezését is titokban rendeljék meg. De a belvárosi Olimpiai park és a környező utcák felújításának 2,6 milliárd forintos programját is ilyen védőernyő alatt végzik, hogy a munkák 2014 márciusára befejeződhessenek.
Lapunk a mentesítések oroszlánrészét kiadó nemzetbiztonsági, a honvédelmi és rendészeti, illetve a gazdasági és informatikai bizottságnál érdeklődött. A közérdekű adatszolgáltatási kérelmekre beérkezett válaszokban – pontosabban, sokszor inkább csak a bizottsági jegyzőkönyvekben – több mint százhúsz mentesítésről szóló döntést lehet összeszámolni. Köztük több olyat is, amelyről a bizottságok zárt ülésen tárgyaltak, így tartalmuk ismeretlen. De megeshet, hogy a lista még így sem teljes.
Nagy vita a közbeszerzés alóli mentesítésekről nem szokott lenni az Országgyűlésben. A minisztériumok, kormányhivatalok, állami vállalatok kérelmei rendszerint könnyedén szabad jelzést kapnak a kormánypárti többség irányítása alatt működő bizottságok ülésein. És a keretek természetesen teljesen törvényesek.
A feltételeket hazánk európai uniós csatlakozása idején a 143/2011-es kormányhatározat teremtette meg, majd 2011-ben a Fidesz-kormány új rendeletet alkotott. Az uniós közbeszerzések alól aktuálisan a 218/2011-es kormányhatározat alapján mentesítik a különféle költséges beszerzéseket. Méghozzá az Országgyűlés honlapján elérhető bizottsági jegyzőkönyvek tanúsága szerint igen nagy lendülettel. A makulátlan törvényesség ellenére a honatyák is érezhetik, hogy a valóban nemzetbiztonsági érdekből bizalmasnak számító beruházások mellett esetleg a trükközők is használják a közbeszerzés elkerülésére nyitva hagyott kiskaput.
Baja Ferenc például a gazdasági bizottság 2011. szeptember 19-i ülésén adott hangot kételyeinek. A szocialista képviselő az Állami Vagyonnyilvántartási Kft. informatikai beszerzése kapcsán vetette fel, hogy az előtte fekvő „papírból” nem következik a felmentés szükségessége. Annyira nem, hogy – mint megjegyezte – „ilyen alapon az informatikai közbeszerzések majdnem száz százalékát” mentesíteni lehetne. És kételyeit az sem oszlatta el, hogy Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke azzal nyugtatgatta: a mentesítési kérelmet a bizottság köteles elbírálni. Baja szerint, ha ezen az úton haladnak tovább, az államigazgatásnak a következő időkben nem kell sem indokolnia kérelmeit, sem magyarázatot adnia, elég lesz, ha csak egyszerűen beküld egy papírt, a bizottság pedig kiadja a mentesítést.
De a szocialista képviselőnek ebben nem volt teljesen igaza. A bizottságok elé közbeszerzési kérelem nem kerülhet be részletes indoklás nélkül. És a kérelmezőnek elvileg alaposan meg kell indokolnia, hogy projektje megérett az ország „alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzéssé” nyilvánításra. Más kérdés, hogy a szakjogászok szerint ahogy alkoholistának az ivásra, a trükközőknek a titkos közbeszerzésre is mindig van indokuk. A közbeszerzések alóli felmentéseket kiadó bizottságok parlamenti honlapján elérhető jegyzőkönyvek alapján legfeljebb csak találgatni lehet, hogy egy-egy nemzetbiztonsági okból mentességet élvező beruházás megfelel-e a kritériumoknak.
Ha például elfogadjuk, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) életre hívása indokolt volt, akkor nem is kérdés: a Belügyminisztérium okkal kért mentesítést 2010 júliusában a nemzetbiztonsági bizottságtól a szervezet „felállításával kapcsolatos” tízmilliárd forint nagyságrendű beszerzésekhez. És nem nagyon kell magyarázni azt sem, miért nem akarta nyilvános eljárás keretében lebonyolítani 2010 szeptemberében az Országos Atomenergia Hivatal a bélaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez kapcsolódó 11,2 milliárd forintos beszerzését.
De alighanem rendben van az is, hogy a belügyi tárca a „szövegbányász rendszer kiterjesztése és supportálása” néven futó projekt 154 millió forintjának elköltését sem szívesen bízta volna a véletlenre idén februárban. Akadnak azonban legalábbis vitára okot adó kérelmek is. Alighanem kínos magyarázkodás lenne a vége például, ha a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékeseinek egyszer komolyan meg kellene indokolniuk, hogy az elektronikus útdíjrendszer tavaly ősszel lefolytatott, de eredménytelenül zárult nyilvános tendere után miért kellett a projektet Magyarország alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzéssé nyilvánítani idén márciusban. Mint ahogy a fejlesztést mentesítő honvédelmi és rendészeti bizottsággal is csak jövő tavasszal kell megosztani, mire ment el a beruházásra szánt 42 milliárd forint.
A bizottságok meggyőzésében a pálmát alighanem a fővárosi önkormányzat viszi el. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának honlapjáról legalábbis kiderül: Budapest főváros főpolgármestere a hajléktalanok ideiglenes elhelyezésére szolgáló éjjeli menedék helyek és nappali melegedők kialakítását is sikerrel emelte az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő beruházások sorába. A Fűtött utca programban három épület átalakításának munkáihoz kérték a közbeszerzés alóli mentesítést, első nekifutásra 2011 októberében nettó 400 millió forint értékben.
Aztán a kezdeti keretösszeg újabb mentesítési kérelmek révén fokozatosan emelkedett: az egyik IX. kerületi épületre kért, eredetileg 242,5 millió forintos felmentés keretét decemberben 89 millió forinttal megemeltették. Ezenkívül az épületek köre is bővült. Nemzetbiztonsági megfontolásból a Szabolcs utcai kórház 3-as számú épülete is bekerült a Fűtött utca programba, és még az átalakításhoz kapcsolódó élőmunkaigény közmunkaprogram keretében történő finanszírozását is titkosban oldották meg. A munkásokra 66 millió forint ment el.
De a fővárosban akadtak más érdekességek is. Az V. kerület önkormányzatának például az idén májusban sikerült keresztülvinnie, hogy a belvárosi Olimpiai park és a környező utcák felújításának 2,6 milliárd forintos programját nemzetbiztonsági védőernyő alatt végezzék el. És a jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogy a fejlesztés ügyében többen is állást foglaltak. Puskás András alpolgármester legalábbis egyértelművé tette a bizottság ülésén: a sürgősség indoka, hogy „mind az Országgyűlés elnökétől, mind a miniszterelnök úrtól azt a kérést” kapták, hogy a Kossuth téren folyó munkálatokkal párhuzamosan, 2014 márciusában fejeződjenek be a csatlakozó beruházások. És a jegyzőkönyvből kiderül az is: ha mindez nem lett volna elég, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Országos Bírósági Hivatal és a honvédelmi miniszter is állást foglalt az ügyben.
Márpedig ilyen támogatás mellett szinte nem is kérdéses, hogy egy beruházás szabad utat kap. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál megtartott kihelyezett ülésen a bizottság hat igen és két tartózkodás mellett adta ki a közbeszerzési mentesítést Rogán Antal kerületének. Aki nagyon keres, a bizottsági jegyzőkönyvekben más hasonló hivatkozásokat, érveket is találhat. De bárki bármit találjon is, igazán alighanem csak a bennfentesek tudják, hogy mi és miért lesz nemzetbiztonsági kérdés. A legnyomósabb érveket ugyanis aligha írják le – hiszen titkosak.
Duplájára nőtt idén a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások aránya a közösségi értékhatárt át nem lépő, nemzeti eljárásrendben lebonyolított pályázatoknál. Míg tavaly a beszerzések 42 százalékát bonyolították le zárt ajtók mögött, meghívott szereplőkkel, addig idén augusztusig a pályázatok 80 százalékát döntötték el ilyen módon. A közösségi beszerzéseknél (itt a nagyobb érték miatt más a jogrend) fordított a helyzet, a tenderek 67 százalékáról döntöttek nyílt eljárással. Ezzel együtt is jelentősen nőtt az összes közbeszerzés száma. A tavalyi azonos időszakhoz képest augusztusig 7519 eljárást folytattak le az ajánlatkérők, ami csaknem 40 százalékos növekedést jelent. Ennél is nagyobb mértékben, 46 százalékkal nőtt a közbeszerzések értéke:
tavaly az állami, önkormányzati kiírók 974 milliárd forint értékben rendeltek meg szolgáltatást, míg az idén nyár végéig már 1276 milliárd forint értékű ajánlatot fogadtak el. Igaz, a múlt év meglehetősen visszafogott volt a korábbi évek átlagához képest, illetve az idén a közbeszerzések értékének az egyharmadát néhány nagy tender, így a MÁV motorvonatok beszerzése, az Elmű elosztóhálózati tevékenységéhez kiírt pályázatok hozták – derül ki a Közbeszerzési Hatóság adataiból.
Hogy volt régen...?
