A főváros működtetése a demokráciában sem zökkenőmentes, hiszen 23 kerületből áll és ezek érdekei nem mindig egyeznek a fővároséval. A rendszerváltás óta hol a főváros, hol a kerületek pozíciója volt az erősebb. 'Mostanra megérett az idő a változásra, egy új reformra a fővárosban' - mondta Szegvári Péter a Rádió Orientnek, aki szerint ennek jó alapja lehetne a City modell, amit még 1992-ben a szakértő műhelye dolgozott ki.
A korábban három város egyesülésével létrejött főváros 23 kerületből áll, amelyeknek a fejlesztéseket, a város működését nem csak egymással, de a 43 településből álló agglomerációval is össze kell hangolni, valamint az azokon kívüli városokkal és megyékkel is. „Az ötvenes években, a pártállami diktatúrában ez nem jelentett konfliktust, hiszen a Központi Bizottság döntése mindenkire kötelező volt” – emlékezett vissza Szegvári.
1990-ben azonban már változott a helyzet, a jelenlegi főpolgármester sem feltétlen a főváros, hanem inkább a harmadik kerület érdekeit kellett, hogy képviselje. A képlet 1873-óta jelentősen változott, mind a város szerkezetét, annak részeit és politikai megítélését illetően is, mert ki álmodhatott még abban az időben arról, hogy mára az Európai Unió nyolcadik legnagyobb városa címmel büszkélkedhet Budapest? - tette fel a kérdést Szegvári Péter. Hogy mitől működik a város?- „Attól, hogy vannak partnerei és a város vezetése nem akar mindent maga csinálni és attól, hogy az elődök létrehozták azokat az intézményeket, amelyek a működést biztosítják, a csatornát, a távfűtést, vagy a közlekedést. A jó működéshez azonban fontos, hogy ne egyetlen politikai csoport kezében összpontosuljon a döntés” - figyelmeztet a szakértő.
Azonban a rendszerváltással jött privatizáció sem oldott meg mindent. „Nem az a lényeg, hogy ki a tulajdonos, mert a magántulajdonos is lehet olyan zsarnok, aki kiszipolyozza a hasznot” – véli Szegvári, aki szerint a kétpólusú rendszert három pólusúvá kell alakítani, amiben a főváros megrendelői pozíciója megmarad és nem csak a pénzt kéri el az adófizetőtől, hanem ezért cserébe hosszútávon olcsóbbá, fenntarthatóvá, versenyképessé teszi a várost és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi.
A választójogi törvényt 1873-óta folyamatosan reformálják. 1990-1994 között az erős kerületek, gyenge főváros volt a jellemző, ezt ’94-ben megváltoztatták és az erős főváros, gyenge kerületek modell lépett életbe, ezt tették kiegyensúlyozottá 2010-ben. A mostani 2014-es törvény után pedig a fővárosi érdekeket egyedül a főpolgármester fogja képviselni, melyhez ha kap eszközöket, akkor valamennyire tud egyensúlyozni - figyelmeztet a Rádió Orient vendége. „A hangsúly most a kerületeken van, a helyi polgármesterek inkább a saját körzetük érdekeit védik” - mondta.
1992-ben a főváros vezetése három műhelyt is felkért, hogy tegyenek javaslatot a város vezetésére. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának elképzelése szerint nem lettek volna önálló önkormányzatok a kerületekben, ez a szakértő szerint jó megoldás lenne, hiszen jól működik Bécsben, Berlinben, Párizsban. Antal József miniszterelnök azonban ezt a javaslatot elvetette, mert megvonta volna a jogokat a kerületektől, ami egy friss demokráciában nem lett volna kivitelezhető. A második javaslat a ’94-től működő erős főváros, gyenge kerület volt. Szegváriék elképzelése visszaköszön a mai modellben, mi szerint a szervesen a belvároshoz tartozó részben egyetlen testület áll össze a kerületi polgármesterekből és a főpolgármesterből. A testület azonban kibővül a külső kerületekkel és az agglomerációval is. „Talán most elő lehet venni ezt a City modellt, megérett ugyanis a város a változásra” - véli Szegvári.
Budapest az Európai Unió nyolcadik legnagyobb városa, ez előny és lehetőség arra, hogy egy valódi metropolis legyen. A főváros fejlesztése kihat a vidékre is, sőt túlnyúlik az ország határain és képes az európai metropolisok világában jelentős szerepet betölteni. Fontos, hogy olyan demokratikusan működtethető rendszer jöjjön létre, ahol a politikus, a közigazgatás és a polgár harmonikusan tud élni és együtt dolgozni – zárta szavait a szakértő.
Hogy volt régen...?
