Csekély a magyarok többségének egészségértési képessége - derül ki egy friss uniós felmérésből. A nyolc országban készített kutatásban Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel. Az adatokból az látszik, hogy minden ötödik magyar lakosnak problémás eligazodnia az egészségügyi információk között – írja az Infórádió.
Az egészségértés azt jelenti, hogy az egyén képes az egészségével, betegségekkel kapcsolatos információkat megérteni, azokat helyesen értékelni és a saját életében megfelelőképpen alkalmazni – magyarázta meg a fogalmat a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének orvosi kommunikációoktatási vezetője.
A közelmúltban zajlott Magyarországon egy olyan kutatás, amelyben felmérték a hazai emberek egészségértési képességét. „Sajnos a vizsgálat nagyon lehangoló eredményt hozott. Magyarországon az emberek több mint felének korlátozott az egészségértése: minden ötödik embernek elégtelen, minden harmadik embernek pedig problematikus volt az egészségértése” - közölte Pilling János.
Kifejtette: ez azt jelenti, hogy az emberek nem megfelelőképpen tudnak eligazodni az egészségügyi információk világában, nem tudják ezeket megfelelőképpen érteni és nem tudják a saját életükben alkalmazni ezeket”.
Közölte: a betegtájékoztatás és a betegoktatás az egészségértés egy tág fogalmának a része, de nem csupán ezt jelenti. Azt is jelenti, hogy az embernek milyen az iskolázottsága, és ennek alapján mennyire képes megérteni az információkat.
„Tehát valójában egy kétirányú kapcsolatról beszélünk: nemcsak arról, hogy mennyire tudnak jól átadni információkat, hanem arról is, hogy az emberek mennyire képesek befogadni, megérteni egészségügyi információkat” - összegezte a vezető.
A vizsgálatban egy ötfokú skálán kellett értékelnie a megkérdezettnek azt, hogy mennyire nehéz megértenie azt, hogy mit mond neki az orvos, mennyire nehéz megértenie a gyógyszereihez tartozó betegtájékoztatókat, mennyire nehéz eldöntenie azt, hogy mikor kell mentőt hívnia.
„Magyarországon a lakosságnak a 19 százaléka elégtelen egészségértéssel rendelkezik, 33 százaléka problémás, 38 százaléka elégséges, 10 százaléka pedig kitűnő egészségértésű” - közölte az eredményeket a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének orvosi kommunikációoktatási vezetője.
„Magyarországon például nagyon sok szülő használ borostyánnyakláncot annak érdekében, hogy a gyermekének a fogzási fájdalmát csökkentse. Természetesen a borostyánnyakláncnak semmiféle ilyen hatása nincsen. Az, hogy a 21. században emberek képesek ilyen teljesen tudománytalan dolgokat művelni, ez nem a betegtájékoztatás hiányossága, hanem az egyéneknek, az embereknek a hiányossága, hogy nem képesek megfelelőképpen tájékozódni egészségügyi kérdésekben, és nem képesek megfelelőképpen értelmezni azokat az információkat, amelyekkel találkoznak” - véli Pilling János.
Hogy volt régen...?
