Az egyébként is forráshiányos helyi önkormányzatokra tukmálná a kormány a megyei múzeumok fenntartási kötelezettségét, ami ellen az érintettek nyílt levélben tiltakoztak. A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke szerint sok helyen végük lehet az intézményeknek. Van, ahol már a fizetés sem érkezik meg időben – minderről a hvg.hu számol be.
„Már csak a rossz lehetőségek közül lehet választani” – mondta Kálnoki-Gyöngyössy Márton azzal kapcsolatban, hogy a megyei múzeumok fenntartásának jogát helyi önkormányzatoknak adná a kormány. Így 19 megyei múzeum mintegy száz intézményét fenyegeti a bezárás veszélye, ugyanis ha a fenntartást a helyi önkormányzat nem veszi át, akkor valószínűleg megszüntetik az intézményt.
A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke azt mondta: két rossz lehetőség közül inkább annak örülne, ha a fenntartási jog a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz (Nefmi) kerülne. Ugyanez történt a levéltárakkal is, a kormány a múlt héten döntött arról, hogy kezelésüket május 1-jétől a Nefmi veszi át. A finanszírozás ezzel ugyan megoldódni látszott, ugyanakkor Kálnoki-Gyöngyössy szerint a minisztérium fenntartói szerepét azzal kezdte, hogy kapásból, „egy tollvonással” megszüntette a levéltárak szervezeti önállóságát.
Hammerstein Judit, a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, „nem volt szerencsés, hogy a fenntartói és szakmai felügyeleti jogok két külön minisztériumhoz tartoztak”, ezért volt a döntés. A kormány döntése szerint a Magyar Országos Levéltárból és az abba szervezetileg integrálódó megyei levéltárakból alakul meg június elsején a Magyar Nemzeti Levéltár.
Míg a levéltárakat centralizált szervezetbe olvasztották, a múzeumoknál éppen ellentétes folyamat zajlik, ami a fenntartók szerint szakmailag indokolatlan. Kálnoki-Gyöngyössy Márton szerint a jelenleg létező Megyei Múzeumi Szervezet több intézményt foglal magába, így egyes feladatokat komplex módon, költséghatékonyabban lát el, mert nem kell minden múzeumban restaurátort, kiállítás szervezőt és egyéb munkatársakat foglalkoztatni. Az elnök véleménye szerint a megyei gyűjtemények fenntartása drágább lesz, ha települési önkormányzatokhoz kerülnek. „Senki nem kér több pénzt, csak a meglévő forrásokat” – mondta ugyanakkor Kálnoki-Gyöngyössy, aki hangsúlyozta: a magyarországi műtárgyaknak közel felét birtokolják a vidéki múzeumok.
„Minden megyében van legalább egy igazán jól működő, sok látogatót vonzani képes múzeum” – mondta az elnök, aki példaként említette Heves megyében az Egri Várat. Kálnoki-Gyöngyössy arról tájékoztatott, hogy az ilyen úgynevezett „húzó” múzeumok bevételeivel tudják kompenzálni a megyékben más intézmények fenntartási költségeit. „Ha felosztják ezeket a települések között, lesz, aki nagyon jól jár, és lesz, akit hátrányosan érint majd az átszervezés. „Egy százötven fős település hogyan fog eltartani egy múzeumot?” – tette fel a kérdést az elnök.
Újvári Mária restaurátor, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének Zala megyei elnöke szerint csütörtökig nem kapták meg márciusi bérüket a Pest megyei múzeumok dolgozói, de felröppentek olyan hírek is, miszerint az áprilisi béreket és az utazási hozzájárulásokat sem kapják majd meg a dolgozók. Kálnoki-Gyöngyössy ezt rosszindulatú feltételezésnek nevezte. Az igazgató arról tájékoztatott, hogy a béreket hiánytalanul kiutalták a munkavállalóknak, így mindenki megkapja a neki járó juttatást, az utazási hozzájárulások igényét pedig minden hónap tizedikéig szokták összegyűjteni, ezek kifizetése is folyamatban van. Idén a fenntartói támogatás csaknem felére csökkent, 307 millió helyett csupán 141 millió forintot kapnak a Pest Megyei Intézményfenntartó Központtól. „Kevés pénzünk van, de a dolgozók béreit minden esetben tisztességesen kifizettük” – fogalmazott a Pest Megyei Múzeumok igazgatója.
Cserhalmi Henriett szakszervezeti vezető szerint a restaurátorok munkája is veszélybe kerül: „Az önkormányzatoknak nem lesz pénze arra, hogy erre fizessen embereket, így a műemlékek állapota is folyamatosan romlik majd. Nem gondolom jó megoldásnak a portugált, ott úgy lehet bejutni a múzeumba, hogy az önkormányzattól elkérjük a kulcsot, megnézzük a műtárgyakat.”
Véleménye szerint az segíthetne, ha megerősítenék a megyei múzeumokat, mert ők tudják összefogni a megye összes kiállítóhelyét. Bár korábban az állami normatíva nem fedezte a teljes költséget, de a megyei önkormányzatok kiegészítették azt. Mostanra ez a normatíva hiányzik – mondta az elnök. Cserhalmi Henriett hangsúlyozta: írásban folyamatosan próbálnak kapcsolatot tartani a kormánnyal és megoldást találni az egyelőre kilátástalan helyzetre. „Mindig jelen vagyunk a kulturális bizottság ülésén, de úgy érezzük, nincs beleszólásunk a döntésbe, elnéznek a fejünk felett” – mondta a szakszervezeti vezető.
Megkeresésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium úgy reagált: 2011 és 2012 fordulóján a megyei önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények állami kézbe vételével és a fenntartás-működtetési feladatok ellátásának megyei intézményfenntartó központokra ruházásával a konszolidációs folyamatnak csak az első része zárult le. Bálint Ágnes, a Nefmi sajtóreferense szerint elkerülhetetlen, hogy az állami szerepvállalás mértékét az ország jelenlegi gazdasági teherbíró képességének realitásaihoz igazítsák. Optimistán úgy véli, mindeközben szem előtt tartják, hogy a vidék kulturális ellátottsága a külső kényszer ellenére se sérüljön.
Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának ellenőrző albizottsága már márciusban is tárgyalt a vidéki múzeumok sorsáról, melynek során több alternatívát is megvitattak. A szóvivő elismerte, hogy a lehetőségek között felmerült egy olyan is, amely átruházná az intézmények fenntartását a települési önkormányzatokra.
Hogy volt régen...?
