A következő év az óvatos növekedés esztendeje lesz Magyarországon, ahol a költségvetést érő három fő kockázat; a növekedési, az árfolyam-, és a kamatkockázat kezelésére kell koncentrálni – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke.
Rogán Antal a Republikon Intézet „Magyar modell és esélyei" címmel rendezett konferenciáján hangsúlyozta: a növekedési kockázat – amelynek kezelése a magyar gazdaságpolitika feladata lesz – leginkább abból adódik, hogy a magyar export szempontjából fontos célországok gazdasági növekedése bizonytalan, miközben az export adja a magyar gazdasági növekedés motorját. A belső keresletet ugyan „megtámasztotta" a kormány a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával, de nem bővült a fogyasztás.
Az árfolyam- és kamatkockázatokat csak úgy lehet kezelni, ha ezekre „kvázi, biztosításokat" kötünk, „ezért kell a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új megállapodást kötni" – fogalmazott Rogán Antal. Hozzáfűzte: a megállapodás ezeket a kockázatokat 2012-ben „kiszámíthatóvá és kezelhetővé" teszi.
Rogán Antal beszélt arról is, hogy a kormány jelenleg 1,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővüléssel kalkulál 2012-re, ugyanakkor pontosan nem tudható, hogy mekkora lesz a gazdasági növekedés üteme. A költségvetés egy százalékos differenciát „képes kivédeni", mert nagyon magas tartalékokkal rendelkezik, fűzte hozzá.
A parlament jövő keddi ülésén dönt arról, hogy a jövő évi költségvetésben lévő tartalékokat szeptember 30-ig zárolják; a költségvetési bizottság erről szóló módosító indítványa már a Ház előtt van. Erre azért van szükség, hogy ha bármelyik kockázat beáll, akkor ezek a tartalékok legyenek azok, amelyek segítik a deficit tartását. „E téren szerintem nincs is olyan hatalmas vita közöttünk, a Valutaalap szakértői, és az Európai Unió előrejelzései között", mert a 2,5-től a 2,8 százalékos sávig vannak deficit- előrejelzések, ugyanakkor Magyarország elkötelezett a 2,5 százalékos cél tartása mellett – hangsúlyozta Rogán Antal.
Hozzáfűzte: a deficitcél tartása szempontjából inkább Brüsszel „a keményebb tárgyalófél", az IMF szerinte nagyobb deficitet is „megengedne" Magyarországon mint az Európai Unió.
Rogán Antal beszéde elején emlékeztetett arra, hogy bár 2010-re a fiskális kiigazítás egy része lezajlott, a belső strukturális problémákat nem tudták kezelni, így gyakorlatilag érdemben nem javult Magyarország fiskális helyzete. 2010-ben így a gazdaságpolitika növekedési mozgástér nélkül maradt, a kiigazításokat ugyanakkor végre kell hajtani - mondta.
Az új kormány törekedett a mozgástér – beleértve a költségvetési mozgástér – kitágítására, felmondták az IMF-fel való megállapodást, a Széll Kálmán Terv pedig a strukturális problémák megoldását célozta meg – hangsúlyozta a képviselő.
Hangsúlyozta: a válságadókat akkor lehet kivezetni, ha a Széll Kálmán Tervet következetesen végre tudják hajtani, 2012 egyik legfontosabb kihívása éppen az, hogy a magyar gazdaságpolitika érdemben végigvigye a tervben megfogalmazott lépéseket.
Látni kell, hogy a magyar gazdaságpolitika egy olyan környezetben mozog, amelyben folyamatos és állandó bizonytalanság van, főként a Magyarország számára legfontosabb területen, az Európai Unióban. Rogán Antal hangsúlyozta: a bizonytalan európai gazdasági környezetben a magyar kormány által is alkalmazott "nem ortodox" eszközöket egyre több helyen veszik fontolóra.
Kiemelte: Magyarország azért választott nem ortodox eszközöket, mert azon európai uniós országok egyike volt, ahol a legszűkebb volt a mozgástér, hosszú ideje volt túlzott deficit eljárás az ország ellen, ezt a helyzetet pedig kezelni kellett.
Magyarország számára hosszú távú probléma lesz a külső, eladósodottság nemcsak az állam, hanem a háztartások és a vállalati szektor részéről is - mondta Rogán Antal, hozzátéve, hogy Magyarországon van a svájci frankban kihelyezett hitelállomány 10 százaléka.
Vértes András, szerint zsákutcában van Magyarország, ezért változtatni kell a gazdaságpolitikán annak érdekében, hogy a jövőre várható egy százalékos gazdasági visszaesés után ismét a gazdasági növekedés útjára lehessen lépni.
A Világgazdaság napilap által szervezett csütörtöki budapesti konferencián a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke hangsúlyozta: „a világ a hitelességre épül, és éppen e fundamentumról" állít ki Magyarországról rossz bizonyítványt a piac.
Az államháztartási folyamatokról elmondta: 2011-ben GDP arányosan egy százalékos többlet várható, ugyanakkor ha az egyszeri bevételi és kiadási korrekciós tételek is a mérlegbe kerülnek, akkor az úgynevezett, és az EU által leginkább figyelt ciklikusan igazított strukturális deficit 6 százalék. Ez a mutató 2009-ben 2 százalékos hiányt jelzett – tette hozzá.
Vértes András szerint szükséges, de nem elégséges, hogy Magyarország hitelmegállapodásra jusson az IMF–EU párossal, emellett a magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását is helyre kell állítani, javítani kell a bankok hitelezési képességén.
A magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását nemcsak a nemtörlesztő devizahiteleken elszenvedett veszteség, illetve a szükséges céltartalék képzés magyarázza, hanem a hibás és érthetetlen végtörlesztési szabályozás is – hangsúlyozta Vértes András. Véleménye szerint ugyanis a végtörlesztés lehetőségével elsősorban a magas jövedelműek képesek élni, akik mint jó adósok ezáltal kikerülnek a bankok portfoliójából, ahol viszont a maradó adósportfolió romlik.
A végtörlesztés nyomán a bankok 100-200 milliárd forint veszteséget kénytelenek elszenvedni, tőkemutatóik romlanak, amelynek nyomán a bankok kockázati felárai emelkednek és ez a kamatok emelkedéséhez nyitja meg az utat – mondta.
A válság előző szakaszában, 2008–2009-ben a magyar bankok megközelítőleg összesen ezer milliárd forint céltartalék képzésre kényszerültek, illetve tőkepótlásra szorultak, ehhez járul hozzá a 2010–2012 közötti folyamat, amikor a bankadó, a végtörlesztés és a szükséges tőkepótlás miatt további 700-1.000 milliárd forint veszteséggel számolhatnak – fogalmazott Vértes András.
Mindezek nyomán a bankok hitelezése képessége csökken, márpedig hitel nélkül nincs gazdasági növekedés – összegezte a GKI elnöke.
(MTI)
Hogy volt régen...?
