Több évtizedes hanyatlás után feléledhetnek a vidéki zártkertek, a szaktárca által meghirdetett programban az önkormányzatok és a civil szervezetek a helyi körülményekhez leginkább alkalmazkodó tájfajták termesztésével indíthatják újra a közösségi gyümölcstermesztést. Az egyes önkormányzatok várhatóan 10-10 millió forint támogatásban részesülhetnek – írja a Napi Gazdaság.
Mintaprogram elindításával próbálja rendezni a kihasználatlan, gazos zártkertek helyzetét a Földművelésügyi Minisztérium. A napokban meghirdetett tanyafejlesztési program keretein belül a zártkerti revitalizációs program pályázataira önkormányzatok és civil szervezetek jelentkezhetnek. Az érintett területeken igazoltan őshonos vagy tájfajta növények telepítésére kaphatnak támogatást.
Az agrártárca tájékoztatása szerint a cél, hogy a használaton kívüli, elaprózódott parcellákon az önkormányzat a helyi körülményekhez leginkább alkalmazkodó tájfajták termesztésével indítsák újra a közösségi gyümölcstermesztést. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint a tárca elsődleges szándéka, hogy az elhanyagolt, régi zártkerti területeken az önkormányzat közösségi munkával (akár közfoglalkoztatottak, szociális szövetkezetek bevonásával) mezőgazdasági termelést végezzen, így értékteremtő módon visszavezesse a munka világába a lakosságot.
Az értékmentés másik pillérét a helyi tájfajták megőrzése alkotja. A miniszter szerint a program kedvezményezetti köre egyelőre magánszemélyekre nem terjedhet ki. A rendelkezésre álló keret alacsony, s mivel fennáll a veszélye annak, hogy a magánszemélyek üdülőnek használt kertekkel is jelentkeznének, így a tervezett csekély forrásra többszörös lenne a túljelentkezés. A mintaprogram során az egyes önkormányzatok várhatóan 10-10 millió forint támogatásban részesülnek, melyet meghatározott keretek között ingatlanvásárlásra, eszközvásárlásra, biológiai alap beszerzésére költhetnek.
A megvásárolt ingatlanok összterülete terveink szerint eléri majd a területalapú támogatásokhoz szükséges méretet, így biztosítva a program fenntarthatóságát – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a vidéki mezővárosok és falvak egyik legnagyobb problémája, hogy nem tudnak mit kezdeni a zártkertekkel. Sok helyen üdülőövezet épült az egykori hobbikertek helyén, máshol a külterületnek számító övezet beépült a város szerkezetébe, lakóházakkal építették be a telkeket.
A szerencsétlenebb fekvésű helyeken – ahol sem üdülőként, sem állandó lakótérként nem tudták hasznosítani a területet – a telek elhagyatottan, gazosan áll, s csak a parlagfű nő rajta. Ezek a kertek azonban az ott megtermelt zöldséggel és gyümölccsel akár egy család teljes ellátását biztosíthatnák. A hasznosításukkal azonban egy nagy probléma van a szakértők szerint: elveszett az a tudás, amivel az emberek korábban meg tudták művelni ezeket a területeket. Kihalt az a generáció, aki még mindenfajta mezőgazdasági munkához értett, manapság már egyáltalán nem kézenfekvő gyakorlat a kertészkedés.
Az elmúlt időszakban több hasonló kezdeményezés indult az országban. Ilyen például a Tündérkertek mozgalom is, amelyet az őshonos magyar gyümölcsfajták megőrzéséért indítottak. A Kárpát-medencében már több mint 120 tündérkertet alapítottak, ahol kétezernél is több ősi fafajtát sikerült eddig megőrizni. A városokban is egyre nagyobb teret kapnak a közösségi kertészkedéshez kapcsolódó akciók. A Városi Kertek Egyesületének koordinálásával kihasználatlan önkormányzati tulajdonú területeken alakítanak ki általában ezer négyzetméteres kerteket. Ezzel 25-30, panellakásban élő családnak adnak lehetőséget a saját fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs megtermelésére.
Hogy volt régen...?
