Nyakunkon a kánikula és a strandszezon, kinek van kedve dolgozni? Legszívesebben az egész cég egyszerre menne nyaralni. De ahhoz, hogy szabadságra küldjük dolgozóinkat, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mit mond a jogszabály. Íme a legfontosabb előírások.
A munkavállalót megillető alapszabadság mértéke húsz munkanap, emellett pótszabadság jár attól függően mennyi idős az alkalmazott. A kor előre haladtával és a munkaviszonyban töltött idővel, csak a pótszabadság lesz több. Kicsit más a helyzet, ha a dolgozó munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, ilyenkor a szabadság arányos része jár neki. Kivétel ez alól az az apuka, akinek gyermeke születése esetén a teljes pótszabadság jár.
Így választható meg a szabadság időpontja
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra (azaz beleszámít a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap) mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a munkáltató eltérhet, ha azt a dolgozó kéri.
A szabadság időpontját a munkáltató állapítja meg a munkavállaló meghallgatását követően. Évi 7 munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, mondta Hajdú-Dudás Mária munkajogász. Hozzátéve ez a gyakorlatban azt jelenti, ha nem akarja a munkáltató, nem kell kiadnia nyáron az összes szabadságot. A munkavállalót ez esetben rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Nem megoldás a fizetés nélküli szabadság sem, mert ahhoz is szükséges a munkáltató hozzájárulása.
A munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, hogy nyaralni szeretne menni. A munkáltató pedig legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni a szabadság kiadásának időpontját munkavállalóval.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okból módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját, illetve megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát. Ebben az esetben azonban köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával, illetve a szabadság megszakításával összefüggő kárát és költségét. A teljes cikk a Piac&Profit oldalán olvasható.
Hogy volt régen...?
