Jókora felzúdulást váltott ki az a törvényjavaslat, amiben az eddig is életben levő előírásokat új szisztéma szerint rendezték át. Ebadót tehát eddig is ugyanilyen mértékben vethettek volna ki az önkormányzatok, ám nem tették. Úgy tűnik, ezzel éppen úgy nincsenek tisztában a gazdik, mint a kutyák bejelentésének kötelezettségével. Pedig sok helyen az idén járhat le a határidő.
A parlament a napokban kezdte tárgyalni az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítását. Elsőre alighanem könnyű eltévedni a passzusok között, mivel a javaslat teljesen átrendezi a korábbi fejezeteket. A lényeg azonban nem változik: az önkormányzatok kivethetnek a helyi lakosokra úgynevezett ebrendészeti hozzájárulást (ebadót). Ez kutyánként évente legfeljebb 6 ezer – veszélyes eb esetén 20 ezer – forint lehet. Nem adóztathatók a magyar fajták, a vadász és segítő (például vakvezető) ebek, de a mentett, menhelyről befogadott házikedvencek sem.
Nem tiltakoztak hangosan, akikre településük már ki is vetett ilyen adót, pedig – mint azt az Mfor.hu kigyűjtötte – az ország 17 helyen már fizetnek a kutyások. Érdekes módon azonban arról sem igazán értesülhettek az állattartók, hogy a kutyákat kötelező bejelenteni az önkormányzatnak. A törvény szerint minimum 30 ezer forintos birsággal sújtható az, aki elmulasztja ezt a kötelezettségét.
A kutyák nyilvántartását a kilencvenes évek óta vezetik az önkormányzatok, de érzékelhetően komollyá ez a dolog egy 2012-ben életbe lépett módosítás után vált. Már amennyire ez komolynak tekinthető. A helyhatóságok többsége ugyanis mintha csak tessék-lássék gyűjtené ezeket az adatokat. Előfordul, hogy magáról az összeírásról csak polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, esetleg a honlapján lehetett értesülni. Retorzióról (csakúgy, mint az ebadóról) nem tud eddig senki.
Aki egyébként egyáltalán hallott az ebnyilvántartásról, az is abszurdnak tartja. Különösen azóta, amióta kötelező a kedvenceket chippel ellátni (ez 2013 januárja óta előírás a négy hónaposnál idősebb kutyákra). Az önkormányzati nyilvántartásba vétel és a kötelező chippelés – oktatták ki portálunkat az egyik önkormányzatnál – „párhuzamosságot mutat, mégsem ugyanaz”. Az indoklás szerint ugyanis, míg az előbbinél az adatok az önkormányzathoz kerülnek, utóbbi a Magyar Állatorvosi Kamara PetVetData nevű adatbázisába, amely által EU-s útlevelet is kaphat a kutya.
Az előírások szerint mindenesetre háromévente kötelező az ebösszeírás. Ennek célja az lenne, hogy bekerüljenek azok a kutyák is, amelyekben még nincs chip, de nem túl életszerű, hogy valaki önként vállalna 45 ezer forintos bírságot – ennyi kóstálhat a chip beültettetésének hiánya. Sokan, akik egyáltalán értesültek a dologról, meg éppen az esetleges adóztatást szeretnék inkább elkerülni, ezért nem jelentenek. A határidő egyébként sok önkormányzatnál (attól függ az időpont, mikor kezdték a mostani „ciklust”) éppen az idén jár le.
El szeretnénk kerülni, hogy az állatvédelem ügyét az ellenzéki pártok hisztériakampányuk céljaira használják, és ezzel megtévesszék a jószándékú állatbarátokat – tette közzé a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A tárca egyúttal jelezte, hogy „mivel a javaslat alkalmat ad a szándékos félremagyarázásra”, ezért azt „átdolgozás céljából” visszavonja.
(Az Én Pénzem)
Hogy volt régen...?
