Egy mozgalmas és változatos évet zárt nemrég a Belügyminisztérium Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatósága, és 2016 is hasonlóan eseménydúsnak ígérkezik a hivatali szervezet életében. Dános Valér, a BMKSZF főigazgatója többek közt az új kiválasztási rendszerről és a vezető-, illetve trénerképzésekről is mesélt a Rádió Orient hallgatóinak.
A héten tartja évértékelő állománygyűlését a főigazgatóság, mely a „3 t”, azaz a tudás, a teljesítmény és a tapasztalat jegyében egy kifejezetten sikeres évet tudhat maga mögött. Nem csak a rendvédelem, de a civil közigazgatás területén belül is a szervezet gondozza a teljesítményértékelési rendszereket, s a TÉR Centrumot is hivatalukon belül található meg ők működtetik. A tavalyi integrációval első sorban átjárhatóságot és azonos szemléletmódot igyekeztek kialakítani a katonaság, a rendvédelem és a civil közigazgatás között, de a személyzet fejlesztésével is foglalkoztak, a hozzájuk került Közigazgatási Személyzetfejlesztési Igazgatóság igazgatóság pedig eredményesen, hatékonyan, és identitását megtartva épült be.
Az új kiválasztási rendszer egyik alappillére a vezetői utánpótlási adatbankba való bekerüléssel járó kvalifikációs vizsga lebonyolítása, a másik pedig a vezetők kinevezésével járó folyamat. Ez utóbbi egy komoly, három napos eljárás azt követően, hogy egy kinevezésre jogosult parancsnok vezetői beosztásra javasol valakit. Ennek megújult, objektív, érdemeken alapuló módszerét 2014-ben kezdték kialakítani, alapos tudományos vizsgálatokkal.
Tréner és coach képzéseket is szerveznek a BMKSZF berkein belül vállalnak Dánosék, amelyeknél fő szempontnak tekintették, hogy ne egy belterjes rendszert alakítsanak ki. Míg kezdetben 8 trénerük volt csak, akiknek évente 2-300 fő beiskolázására volt kapacitásuk, a heteken belül tanúsítványt szerzőkkel együtt hamarosan 36-raharminchat főre duzzad már ez a szám, akik majd közel ezer fő képzését is el tudják végezni. A rendvédelmen belüli trénerképzésre a nagyobb szervezetek köréből is érkeztek a több mint egy éves folyamatra, amelynek elméleti, hospitáló és co-tréner etapjai vannak. Hasonló szakaszokban zajlik a coach képzés is, ami által kettőről hamarosan 12-re tizenkét főre fog nőni a coach-ok száma.
Megújult a vezetőképző rendszer is, miután a Főigazgatóságon észrevették, hogy a gyakorlat idővel felülírta már az elméletet. Most már egy gyakorlatorientáltabb rendszerben 8 helyett 13 alap kompetenciát mérnek, de az al-kompetenciákra is külön figyelmet fordítanak, mivel ezekből is más-más szükséges nem csak különböző beosztásokban, de különböző munkakörökben is. A blended learning is előtérbe került, így a készségfejlesztésre, és az egyénre szabott kompetenciafejlesztésre jobban tudnak fókuszálni az a közel 1100 információ alapján, ami egy-egy jelöltről keletkezik.
A Rádió Orient műsorából kiderült, hogy a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság kapcsolatok terén is igencsak jól áll. A különböző pályázatoknál konzorciumi partnerek a Belügyminisztériummal, így napi kapcsolatot ápolnak, s nem csak a vezetőképzésben, de a szakmai továbbképzésben is támogatják egymás munkáját.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel is kifejezetten szoros az együttműködésük, nem csak a tisztképzés, de a tudományos munka terén is, és már a Rendészettudományi Doktori Iskola is létrejött. Feladataik közé tartozik, hogy betartassák a jogszabályokat a vagyonőrképzésben, így az ő kamarájukkal is jó a kapcsolat, konferenciáikra pedig az Akadémia különböző intézményeit is mindig meginvitálják. A kiválasztási rendszer, és az arra épülő vezetőképzés iránt nemzetközileg is nagy az érdeklődés, a delegációk érkezése mellett pedig az Erasmus keretein belül világszerte tartanak előadásokat, szakmai látogatásokat a BM KSZF munkatársai.
A „Budenz-program” ( Tegyünk együtt a biztonságunkért! – Biztonságos életre nevelési program ) is komoly kihívások elé állítja a Főigazgatóságot és partnereiket, ugyanis még ők sem számítottak arra, hogy a budapesti általános iskolások mintegy fele érdeklődést mutat a bűnmegelőzési program iránt. A hatalmas létszám miatt elsődleges céllá a pedagógusok felkészítése vált, amelynek menetét – aminek eredményeképp mintegy 5000 tanárhoz szeretnének eljutni a fővárosban – februárig igyekeznek kidolgozni úgy, hogy a rendőrségnek a jövőben csak egyfajta mentorként, segítőként kelljen részt vennie a programban.
Ahogy a fentiekből is kiderül, 2016-ra bőven van feladata a Főigazgatóságnak. Dános Valér főigazgató elmondta, hogy a legnagyobb kihívást a KÖFOP programok megalapozása jelenti, de hasonlóan kiemelkedő a munkakör alapú rendszerre való átállás is, valamint a kormányzati személyi döntéstámogató rendszer kimunkálása. Reményei szerint az év végére végig tudják vinni a korrupció megelőzési projektet is, amellyel kapcsolatban az előzetes anyagok alapján igencsak biztatóak.
(OrientPress Hírügynökség)
Hogy volt régen...?
