Újabb 11 veszélyes üzem bekapcsolását tervezik a Monitoring és Lakossági Riasztó (MoLaRi) rendszerbe – közölte Tanka László tűzoltó ezredes. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság informatikai főosztályvezetője a Rádió Orienten arra is felhívta a figyelmet, hogy a veszélyes üzemek környezetében működő bevásárlóközpontokban tartózkodó tömegek megfelelő tájékoztatása sem megoldott.
A katasztrófavédelem az alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében, országos kiterjedésű meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó rendszert telepített. A MoLaRi-rendszerként ismert hálózatot eddig Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki. Ennek során 576 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 360 monitoring végpontot telepítettek az létesítmények környezetében – tájékoztatott Tanka László tűzoltó ezredes. A katasztrófavédelem informatikai főosztályvezetője elmondta, hogy a veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag kerülhet a levegőbe, amelynek a koncentrációját a telepített mérőszondák mérik és ezzel párhuzamosan jelzik az értéket a katasztrófavédelem központjában is. A 24 órás ügyeletben a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén a szirénarendszeren keresztül az érintett lakosságot riasztják, illetve értesítik őket a követendő magatartási szabályokról.
A szakember rendkívül fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a MoLaRi rendszert nem a vegyi üzemek jelentette fokozottabb veszélyeztetettség miatt építik ki, hanem a magasabb szintű üzemi felügyelet és a lakosság biztonsága érdekében.
A rendszert havi rendszerességgel tesztelik, ennek során két próba típus különböztethető meg: a csökkentett üzemű (morgató), illetve a hangos üzemű (teljeskörű) próba. Mindkettő esetén hangosan szólalnak meg a végpontok. Természetesen mindkét hangjelzés esetében tájékoztatják a lakosságot a próba megkezdéséről és végéről is. Veszélyhelyzet esetén legfontosabb a lakosok biztonsága, ezért egy, a mindennapi hangjelzésektől meglehetősen eltérő effekt utáni tájékoztatóra a lakosok nagyobb valószínűséggel figyelnek fel. Ezért meglehetősen hangos a riasztás – emelte ki a Rádió Orient vendége, hozzátéve, hogy természetesen nem a félelemkeltés motiválta a szirénajelzések kidolgozását”, hanem az átlagos hangoktól történő egyértelmű megkülönböztethetőség és figyelemfelhívás.
A veszélyes üzemek környezetéből a lakosságnak nem kell elköltöznie, hiszen az ipari egység és a katasztrófavédelem is mindent megtesz annak érdekében, hogy minél biztonságosabb helyen élhessünk. A katasztrófavédelem adott szervei rendszeresen ellenőrzik az objektumokat, és az azokat működtető cégek is jelentős energiát fordítanak a biztonság növelésére.
A MoLaRi rendszer kiépítése, bővítése a biztonság szintjének egy magasabb fokozatát jelenti – szögezte le a Tanka László. Amennyiben valaki zavart tapasztal a rendszer működésében, a katasztrófavédelem minden ügyfélszolgálati csatornáján is tehet bejelentést. A szakember ismertette, hogy a tervek szerint a közeljövőben újabb 11 veszélyes üzemet kapcsolnak be a MoLaRi rendszerbe. Ennek megfelelően környezetükben is ki kell építeni a végpontokat – közölte a szakember. Emellett szeretnék megkezdeni a nagyobb tömegeket lefedő bevásárlóközpontok valamiféle bevonását is a riasztási rendszerbe, hiszen az ezekben a csarnokokban tartózkodó emberek nem hallják meg a kültérben jelző szirénák hangját. Ezért kísérleti jelleggel szeretnék elindítani, hogy szirénapróbák esetén a belső hangosító rendszereken is történjen egyfajta figyelemfelhívás.
Hogy volt régen...?
