A 2015-ben indult, amatőr színjátszókörök elindítására létrejött Pajtaszínházi Programban eddig 62 település vett részt, idén 19 új település csatlakozik. A csoportok 922 tagja 170 településen lépett fel eddig.
A világban zajló változások és társadalmi szándék szerint is újra kellett gondolni a közösségek szerepét – kezdte a Pajtaszínházi Program 4. évadát beharangozó sajtótájékoztatót Krucsainé Herter Anikó. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Színházban tartott hétfői eseményen hangsúlyozta: a közösségek erőforrásokat hoznak létre, és az önszerveződő csoportok tudnak a leghatékonyabbak lenni saját nehézségeik kezelésében, ezért fontos a támogatásuk. „Ők képesek újjáépíteni a társadalmi és gazdasági struktúrákat.”
A közművelődésnek fontos feladata a közösségépítés segítése – fogalmazott -, a pajtaszínházi program pedig olyan élményközpontú, komplex közösségi tanulási folyamat, melynek hosszú távú célja a vidéki amatőr színjátszó mozgalom felélesztése, életben tartása és a helyi társadalmak gyarapítása a közösségi kötelékek erősítésével. Módszereiben a közösségfejlesztés, a drámapedagógia és a színházművészet ötvöződik, és az eredmények már jól láthatók. A helyettes államtitkár felidézte, hogy a program 2015 őszén indult az ország 6 megyéjének 24 településén, s mára 81 település bevonásával valósul meg.
Ezek a közösségek egyszerre művészeti műhelyek és művelődési színterek – mutatott rá -, hozzájárulnak a szociális kompetenciák fejlesztéséhez, így jelentős szerepük a fiatalkori szocializációs funkciózavarok kezelésében, valamint tagjai képesség- és személyiségfejlesztésében. Krucsainé Herter Anikó arra hívta fel a figyelmet, hogy az előadóművészeti közösségek kultúrateremtő és –fenntartó szerepük mellett hatással vannak az egyének társadalmi részvételére.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a színjátszó közösség működése jó hatással van új tevékenységek és közösségek megvalósulására, de a generációk közötti kommunikáció megteremtésére is. A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a projektben eddig részt vett 62 csoportból 53 közösség a program befejezését követően is folytatja tevékenységét, ami jól jelzi a projekt jelentőségét. Elmondta azt is, hogy 36 csoport jelenleg új előadás létrehozásán munkálkodik, az összes létszám 922 ember, akik 170 településen léptek fel.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) elnöke arra emlékeztetett, hogy az elején voltak kétkedők, de az idő igazolta a kezdeményezőket, akik kezdettől hittek benne. Kifejtette: büszke arra, hogy a Nemzeti Színház a házigazda, és hogy az MTT égisze alatt valósul meg. A Magyar Kultúra Napjának egyik legfelemelőbb része, amikor elözönlik a színház épületét a színházcsinálók az ország minden részéből – mondta. Vidnyánszky Attila beszélt arról is, hogy éppen a közművelődésben tudja újrafogalmazni magát a színház, a színészképzésben pedig meg kellene jelennie annak, hogy „a színészeknek ilyen értelemben is dolguk van”.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) ügyvezetője köszöntőjében kiemelte: ez egy olyan folyamat része, amely a reformkorban kezdődött a Kárpát-medencében. 1945-ig 15 500 bejegyzett civil szervezet volt – mondta -, s nem volt olyan település, ahol ne lett volna színjátszókör, a legkisebb települések is olvasókörökkel, zenekarokkal élték meg a polgári létet. Nem pénz kérdése volt - tette hozzá. Felidézte: az NMI 2012-ben kapta meg a lehetőséget a kormánytól, hogy definiálja újra a közművelődés területét a kulturális alapellátás szellemiségében, s a feladat megoldásakor a felsoroltak volt a kiindulópont.
Emlékeztetett arra, hogy az anyaország 3 150 településéből kétezerben 1 500-nál kevesebb ember él. 2012-ben a művelődési házak nagy része már zárva volt, ezért az NMI első lépésben „kapunyitogató” programokat szervezett. Hozzáfűzte: szinte minden településre eljutottak, közel 3 ezret tudtak megszólítani. Az a teljesítmény, hogy ma már aktív színjátszókörök működnek, ennek a munkának az eredménye – mondta. Jelezte azt is, hogy a következő évben a Kárpát-medencében is „kinyitják a kapukat”, és Erdélyben 800 fővel el tudnak indulni a kis közösségeket, kistelepüléseket megszólító tematikával.
Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) alelnöke, a Pajtaszínházi Program koordinátora elsősorban az NMI és az NTT együttműködésének módjáról beszélt és elmondta: első lépésként a színházművészet és a közművelődés kapcsolódását, a közös pontot kellett megtalálni, illetve elfogadni azt az elvet, hogy a színjátszókör szabadságát, a játék örömét meg kell őrizni. A szemlék során néha egészen focivébés hangulatot hoztak a színjátszókat kísérő „szurkolók” – jellemezte a pajtaszínházak éves bemutatkozását a szakember. A mentorálás elvét bemutatva közölte, hogy az NMI egy szűrést követően állítja össze a települések listáját, az MTT pedig minden megyében megkeresi a mentorokat, akik színművészek, drámapedagógusok. A mentorok átlagosan 15 alkalommal segítik a színjátszók munkáját. A koordinátor beszélt arról is, hogy a Kaposvári Egyetemi színművészetis hallgatói számára nagy reveláció a Pajtaszínházi Szemle, hiszen számukra újdonság az amatőr színjátszás.
A mára országossá vált programot a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) kezdeményezte a Magyar Teátrumi Társasággal (MTT) együttműködve az amatőr színjátszó körök elindítására.
A 62 településhez idén újabb 19 csatlakozik egy-egy megyéből. A 81 település 40 százaléka ezer fő alatti, a legkisebben 111-en laknak, de legnagyobb sem haladja meg a 3 100 lakost. A programban eddig részt vett települések 90 százalékában megmaradt a színjátszó közösség.
A Pajtaszínházi Program 4. évadát beharangozó sajtótájékoztatót követően szakmai minikonferenciákat is tartottak a szervezőknek és mentoroknak.
A IV. Pajtaszínházi Szemlét 2019. január 26-án és 27-én tartják a Nemzeti Színházban.
(OrientPress)
Hogy volt régen...?
