Előre szólunk, hogy ebből botrány lesz: ha valóban úgy épül meg az új Néprajzi Múzeum, ahogy az ingatlanszakma nemzetközi versenyén, az International Property Awardson győztes látványterveken szerepel, az emberek a város közepén akarnak majd búzatáblában feküdni, hemperegni a tetejét fedő park lankáin. A világbajnok középület-terv azt is megszólítja, aki érzéketlennek gondolja magát a modern építészet iránt. Összeszedtük, miért éreztük úgy, hogy az új Néprajzi Múzeum terve nagyon eltalál valamit bennünk, legbelül.
Érti Budapestet
Az új épület Pest Várkert Bazártól a Vigadón keresztül a Király utcán át a Városligeti fasor palotasorain keresztül húzódó „történelmi tengelyének” Városligetbe csatlakozó pontjánál helyezkedik el. Az Andrássy út megépüléséig lényegében ez a vonal volt Pest „főutcája”. A Liget kapujában áll majd a Néprajzi Múzeum, új térélményt hozva létre, egyfajta második Hősök terét, csak modernebb formában. A történelmi tengelyből kulturális tengely lesz, hiszen ennek meghosszabbítása a Liget projekt részét képező Zeneházig ér majd. Az igazán élhető városokban sok bolyongásra, felfedezésre, városi túrára alkalmas hely van. A Vigadó tértől a Zeneházig terjedő hosszú sétaútba bárhol be lehet majd kapcsolódni. Izgalmas útvonalat kínál, a Duna melletti andalgástól, a szűk belvárosi utcákon át a széles, alléval övezett Városligeti fasorig, és a múzeum mögötti hatalmas parkig.
Az új épület még a vele szemben álló két modernista irodaházra is reagál. Az 1948-ban elkészült, egyébként jó arányú szakszervezeti székházra – amelyről Révai József kultúrpolitikus azt mondta, évtizedekig fog állni a „mi szégyenünkre” – valamint a mellette álló, a turisták által gyakran látogatott Erick van Egeraat holland építész által tervezett biztosítóházra.
Hogy volt régen...?
