Az Európai Unió 508 millió állampolgára közül több mint 4,6 millióan fejezték ki véleményüket az óraátállításról szóló konzultáción. Az Európai Bizottsághoz beérkezett válaszok egy része befektetőktől, hatóságoktól érkezett, a testület a nyár végéig értékeli ki a téli és a nyári időszámításhoz kapcsolódó gondolatokat – írja a Magyar Idők.
Több mint 4,6 millió válasz érkezett a nyári időszámításról, vagyis az évenkénti kétszeri óraátállításról szóló konzultációra, amelyet az Európai Bizottság (EB) szervezett. A testület – ahogyan arról a lap is beszámolt – július 4-én nyitotta meg az online platformot azok számára, akik véleményezni szerették volna az időátállítási gyakorlatot.
Mind a 28 tagállamból érkeztek vélemények és megjegyzések, valamint tanulmányok állampolgároktól, befektetőktől és nemzeti hatóságoktól. Összevetésképpen: az unióban nagyjából 508 millió állampolgár él. A konzultáció részét képezi az uniós nyári időszámításról szóló irányelv értékelésének, amelyet az EB az Európai Parlament kérésére vállalt. Az eljárás alatt mérlegelik, milyen érvek szólnak az óraátállítás mellett és ellene.
A válaszadások tagállamonkénti eloszlásáról csak később lesznek adatok – tudatta a Magyar Időkkel a bizottság magyarországi képviselete. Hozzátették, a testület a lehető leghamarabb jelentést készít az eredményekről, várhatóan a nyár után. Az azt következő lépésekről azonban még korai volna spekulálni – szögezték le.
Az óraátállítás intézménye eredetileg az energiamegtakarítást hivatott szolgálni, ám az összes energiafelhasználáshoz képest egyesek szerint – részben a takarékos technológiák megjelenése miatt – nem annyira számottevő a megtakarítás, mint amennyi kellemetlenséggel jár az óraátállítás. Rendszeresen hallhatók panaszos hangok fejfájásról, álmosságról, koncentrációzavarról, noha a híresztelésekkel ellentétben nem bizonyított, hogy az időváltás káros hatással lenne az egészségre. Az is tény, hogy Magyarország például évente ötmilliárd forint értékű villamos energiát takarít meg a jelenlegi rendszer segítségével.
Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését az Európai Parlamentben Finnország kezdeményezte, mert az ott élők tízezrei kérték a finn kormányt az óraátállítás eltörlésére. Egyúttal azt is kérték, hogy maradjon inkább a nyári időszámítás, vagyis ezáltal egy időzónával keletebbre szeretnének kerülni. Így esténként egy órával tovább lenne világos, ami az északi országban nagy érték.
Hasonló javaslattal állt elő évekkel ezelőtt Herman Gábor mérnök is, aki szerint érdemes volna megfontolni – akár az óraátállítás megtartása mellett – Magyarország időzónaváltását a GMT+2-be. Az érvelés lényege szerint az emberek ma már többre értékelik azt, ha tovább tart a világos, mint azt, ha korábban kel fel a nap. A naponta plusz egy világos óra egy átlagos ideig, 72 évig élő ember életében három évet jelent. Az átállást a gyakorlatban úgy lehetne kivitelezni, ha ősszel nem állnánk vissza a téli, azaz a GMT+1 időzónában a rendes időszámításra.
Hogy volt régen...?
