A Nagykörúton épeszű ember a hetvenes évek óta nem sétál. Körülbelül azóta változott át autópályává, és a száz éve ott működő, valamikor tükrös-portálos, jó nevű üzletek, kávéházak (aztán presszók, cukrászdák, méterárusok) bezártak.
A városfejlesztők próbálkoztak mindennel, de ahhoz, hogy újra valamiféle élet legyen ott, ahhoz az kellett, hogy a bulinegyed akkorára dagadjon, hogy a fő útvonalat is magának követelje. És most minden helyett kocsma, jobb esetben valami gyors evőhely van.
Most már aztán tényleg szükség van egy egységes, a kerületeket összefogó, közös Nagykörút Stratégia kialakítására. Ezért hívta össze egy beszélgetésre - ami kezdetnek jó - a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) július 25-én a nagykörúti szakaszt is magukba foglaló önkormányzatok munkatársait - írta a Portfolio.
A megbeszélésén felvetések hangzottak el - remélhetőleg hamarosan valami stratégia is követi őket:
- A Nagykörút egyre inkább bulinegyeddé válik, ami rontja az ott lakók életminőségét.
- Az üzlethelyiségekben jellemzően alacsony minőségű vendéglátó egységek nyílnak.
- Az ezek előtt nyíló teraszok engedélyezése nem tisztázott a főváros és a kerületek között.
- Bár a terület a fővárosé, a főváros településképi rendeletében (TKR) nincs településképi véleményezési eljárás, ezért a főváros a kerületekhez utalja a feladatot, ahol azonban erre sem precedens, sem humán erőforrás nem áll rendelkezésre.
- A teraszok elhelyezkedése nem egységes: van, amelyik a homlokzat előtt, és van, ami a járda szélén kap helyet.
- Miközben a háznak egy-egy vendéglátóhely plusz műszaki terhet jelent, a vállalkozónak nem áll érdekében a társasház közös tereinek és szerkezeteinek karbantartása.
- A befektetők által airbnb-szálláshelyek és apartmanok létesítése céljából felvásárolt lakásokból egyre inkább kiszorulnak az ott lakók.
Hogy volt régen...?
