Az új Mt. alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, készenlét tartamát, valamint a szabadság tartamát.
A munkáltatónak így olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely munkavállalónként feltünteti az alábbi munkavégzési adatokat:
- naptári naponként, vagy egybefüggő 24 óránként - azaz munkanaponként - a tényleges munkavégzés kezdő és befejező időpontját,
- rendkívüli munkaidőt, ideértve az éves mérték kiszámíthatóságát is,
- az elrendelt készenlét, ügyelet mértékét, kezdő és befejező időpontját.
A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a napi pihenőidő, a pihenőidő beosztásának ellenőrzésére; ki kell tűnnie belőle, hogy melyik nap a szabadnap (kiegyenlítő nap), a szabadság és a betegszabadság, melyik idő a rendkívüli munkavégzés ellenértékét képező szabadidő és melyik az állásidő.
A munkaidő-nyilvántartás megfelelőségének megítéléshez a munkáltatónak egyértelműen kell bizonyítania, hogy milyen az alkalmazott munkarend, mikor és milyen időtartamra rendelt el munkaidőkeretet és milyen munkaidő-beosztást közölt.
Ha a munkáltató a munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a bíróság a közvetett bizonyítékok értékelésével állapítja meg a munkavállaló által teljesített túlmunka idejét (BH 209/2010.).
Az Mt. nem ír elő formai követelményeket, hogy a munkaidő-nyilvántartás adatait milyen formában, tartalommal és hol kell vezetni. A munkáltató dönthet a nyilvántartás módjáról.
A munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja az az új rendelkezés, melynek értelmében a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Ez a törvényben rögzített lehetőség enyhít a munkaügyi hatóság és a bírósági jogalkalmazás által eddig kialakított, a munkaidő-nyilvántartással szemben támasztott szigorúbb elvárásokon. A munkáltató a nyilvántartás vezetését azonban továbbra is átengedheti a munkavállalónak és például jelenléti ív kitöltésére kötelezheti.
Újdonság, hogy a munkáltatónak nyilván kell tartania a következő, munkaidővel összefüggő megállapodásokat is:
- a teljes (szerződéses) napi munkaidő 12 órára emeléséről szóló, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozójával kötött megállapodás;
- a készenléti munkakörben vagy hozzátartozóként dolgozó munkavállalóval a beosztás szerinti napi munkaidő 24, heti munkaidő 72 órára való beosztásának lehetőségéről szóló megállapodás;
- egyes munkaidő-szabályoktól való eltérésekről szóló megállapodás az utazó munkavállalókat érintően.
A munkaidő nyilvántartása a munkáltató kötelezettsége, felelőssége kiterjed a munkaidő adatainak szabályszerű, azaz a törvényben meghatározott adatok teljes körű, hiteles, utóbb ellenőrizhető, naprakész vezetésére.
(Forrás: ugyvezeto.hu)
Hogy volt régen...?
