Döntött a kormány: kiemelt turisztikai fogadóterületté nyilvánították Magyarországon Tokajt, a Balatont, Budapestet és Sopront – értesült a Magyar Idők. A jövő évtől az új nemzeti turizmusfejlesztési stratégia mentén egységes fejlesztések kezdődnek a fővárosban és vidéken.
Tokaj, Balaton, Budapest és Sopron. A legújabb kormánydöntés szerint ezek a területek a jövőben kiemelt turisztikai desztinációként, vagyis az utazók számára különösen vonzó úti célként szerepelnek a kormány fejlesztési terveiben – tudta meg a Magyar Idők. Év végéig megszületik az az átfogó turizmusfejlesztési stratégia, amelynek alapján 2017-től a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) irányítja az ágazat, ezen belül a főváros és a Balaton mellett több vidéki célterület fejlesztését. Magyarország és a vidéki régiók turisztikai vonzerejének termékké alakítása, piacra juttatása, a színvonal emelése és a szolgáltatások bővítése, továbbá a kiemelt desztinációk fejlesztési és marketingstratégiájának kidolgozása szerepel a fő feladatok között.
Az MTÜ lapunkat úgy tájékoztatta: komplex, egységes elvek mentén kialakított szálloda- és turisztikai attrakciós fejlesztések kezdődnek jövőre, amelyek lényege, hogy összehangolt stratégia alapján, a különféle turisztikai márkák párhuzamos építésével kívánják erősíteni vonzerőnket, ezáltal az ágazati szereplők versenyképességét. A turizmust érintő fejlesztések koordinációjában az állami szervezet mellett a szakmai szövetségek képviselőiből álló Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület is részt vesz.
– Hosszabb távon a reprezentációt terhelő adó kivezetésével is a turizmusban tevékenykedő vállalkozások helyzetbe hozása a cél – közölte az MTÜ annak kapcsán, hogy a fejlesztési elképzelések mellett a turizmusban, vendéglátásban működő cégek jövedelmezőségének javulását a kormány több döntése segíti elő. Jelenleg a céges rendezvények, hivatalos éttermi, szállodai események keretében reprezentációra költött kiadások után összesen 51,17 százalék közterhet kell fizetni, emiatt jelentősen visszaesett a vendéglátóhelyeken megrendelt programok száma.
– Az ágazat kormányzati támogatása erőteljesebben érvényesül az átszervezett állami rendszerben. Így például a vendéglátó szolgáltatások után fizetendő forgalmi adó jelentős csökkentése, a Turisztikai célelőirányzat jövőre megduplázott forrásai, illetve a fejlesztések érdekében az újonnan létrehozott, tízmilliárd forintos Turizmusfejlesztési célelőirányzat a szolgáltatók bevételtermelő képességét ösztönzi – jelezte lapunknak az ügynökség.
Kiemelték, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyarországi turizmus növekedési mutatóival nincs probléma. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete, az UNWTO adatai szerint hazánkban 18 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma tavaly, ami a világátlag négyszerese, illetve az európainak is csaknem négyszerese. Emellett 2015-ben a nemzetközi turisztikai bevételekben is több mint 9 százalékos volt a növekedés.
Adottságaihoz mérten Magyarország mégis elmarad a lehetőségeitől: az UNWTO mérései szerint, bár hazánk a nemzetközi turistaérkezések számában hat hellyel megelőzi Csehországot, a turistaköltések tekintetében a csehek mégis több hellyel előzik meg hazánkat. – Azaz jelenleg Csehország kevesebb érkező turistából is több bevételt képes elérni. Ahhoz, hogy a magyar turizmus magasabb sebességi fokozatba kapcsolhasson, arra van szükség, hogy növeljük a versenyképességét átfogó fejlesztésekkel és a vállalkozásokat ösztönző döntésekkel – szögezte le az MTÜ.
Hogy volt régen...?
