Ellentmondó adatok olvashatók ki az Európai Bizottság korrupciós jelentéséből a magyarokkal kapcsolatban. Miközben az EU átlagánál többen gondolják úgy, hogy a korrupció súlyos társadalmi probléma, a közbeszerzéseket az átlagnál kevesebben tartják előre lejátszottnak – írja a napi.hu.
Az Európai Unió országainak évente 120 milliárd euró kárt okoz a korrupció - állapított meg az Európai Bizottság jelentésében. Az EU történetében először készült átfogó felmérés a jelenségről, amelyből kiderül, hogy minden tagállamot alaposan megfertőzött a korrupció.
Brüsszel felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek hitét a demokráciában és fontos adóbevételektől fosztja meg a kormányokat. Az ellene hozott intézkedések eddig messze nem voltak elegendőek a jelenség visszaszorításához - jelentette ki Cecilia Malström, az EU illetékes biztosa.
Átlagnál rosszabb vagy jobb
A jelentés Magyarországról szóló részéből kiderül, hogy a magyarok 89 százaléka tarja kiterjedtnek országában a korrupciót. Az EU átlaga 76 százalék. A válaszadók 19 százaléka látja úgy, hogy a korrupció jelen van a mindennapi életében. Ebben jobb a magyar adat a 26 százalékos átlagánál. Ismét fordul a helyzet, ha arra kérdésre keresünk választ: fogadott-e el vagy vártak-el öntől csúszópénzt az elmúlt egy évben? A magyar megkérdezettek 13 százaléka feleli erre azt, hogy igen, míg az EU átlaga csak 4 százalék.
Hasonlóan vegyes a kép a felmérés vállalatokra vonatkozó részében. A magyar cégek 81 százaléka állítja, hogy a kivételezés és a korrupció gátolja a piaci versenyt. Az EU átlaga 73 százalék. A külföldi cégek 59 százaléka találkozik ezzel a problémával, ha Magyarországon üzletel. Az uniós átlag ezen a téren 43 százalék.
Ugyanakkor csupán 47 százalékuk tapasztal kiterjedt részlehajlást az állami és 48 százalékuk az önkormányzati közbeszerzéseknél. Az EU-ban 56 százalék, illetve 60 százalék ez az arány. Kritika érte a hatóságokat egyebek mellett az egyes jelentkezőkre szabott pályázatok, a bírálók és a pályázók összejátszása, az átláthatatlan bírálati szempontok és a döntés utáni szabálymódosítások, engedmények miatt. Emellett kifogásolják a cégek, hogy rendkívüli körülményekre hivatkozva sokszor megkerülik a pályáztatást.
Brüsszel keményebb
Az uniós tanulmány szerint Magyarországon az állam sokszor "választ" egyetlen jelentkező közül az álpályázatokon. A 2011-ben elfogadott közbeszerzési törvény nem tette nyíltabbá a versenyt, továbbra is gyakran titkosítják az eljárásokat, a kiírók sokszor visszatartják a közbeszerzésekkel kapcsolatos közérdekű adatokat. Mindez utat nyit a politikai és az üzleti élet összefonódása, egyes vállalatok előnyben részesítése előtt.
Részben ezzel is összefügg a párfinanszírozás rendezetlensége. A jelentés kifogásolja, hogy a politikai pártok gazdálkodása nem átlátható - emeli ki a jelentésből a Transzparancy Internaional magyarországi irodája. Az új kampányfinanszírozási törvény nem oldja meg a legnagyobb problémákat: nem akadályozza meg, hogy a kampányokat kiszervezzék a pártokhoz közeli civil szervezetekhez és a parlamenti választásokon csak az egyéni jelöltek kiadásait teszi átláthatóvá.
Nem tér ki rá a jelentés Magyarországgal foglalkozó része, de a K-Monitor közpénzfigyelő iroda fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a kormány korrupció-ellenes tevékenységéből szinte teljesen kizárja a civil szervezetekkel való együttműködést. A K-Monitor reméli, hogy a jelentésben megfogalmazott ajánlások hamarosan minden tagállamra kötelező, közösségi szabályokká válnak.
Hogy volt régen...?
