Kósa Lajos egy módosító indítvánnyal 23 önálló városra bontaná Budapestet, amiből megye lenne; ezt az egész ország megsínylené – fújt riadót Tarlós István. Kósa szerint erről szó sincs, de azért Debrecen Magyarország legnagyobb egységes városa. A háttérben a fideszes kerületek érdeke állhat – írja a Népszabadság.
Budapest főpolgármestere félreértette az önkormányzati törvényhez benyújtott módosító indítványaimat – véli Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. – Senki nem kíván erőszakos úton változtatni azon az alaptörvénybe is foglalt állapoton, amely szerint Magyarország fővárosa Budapest. Mint ahogy az sem változik ezzel, hogy Budapest marad az ország legnagyobb városa. Bár a legnagyobb egységes város Debrecen. A módosítókkal csak rögzíteni kívántuk a jelenlegi állapotot, vagyis azt, hogy Budapest olyan területi önkormányzat, amely települési feladatokat is ellát. Mondhatjuk fordítva is, de ettől a lényeg nem változik, legfeljebb értelmetlenebb lesz. A fővárosi kerületek már most önálló települési önkormányzatként működnek. A közgyűlés és a kerületek közötti feladatmegosztást ez a meghatározás nem érinti – jelentette ki a lapnak Kósa Lajos.
Ez utóbbira egyébként – vagyis a feladatmegosztásra – több másik módosító érkezett, ezek közül számosat jegyez Kósa Lajos vagy Láng Zsolt, a vasárnap időközi választást nyert II. kerületi polgármester. Így a hálátlan feladatok javát – hajléktalanellátás, szociális intézmények fenntartása, világörökség védelme, főutak és csomópontok fejlesztése stb. – a fővárosi önkormányzatra tolnák, míg a jövedelmező és látványos hatásköröket a jelentős pártbefolyással bíró fideszes fővárosi polgármesterek nyomására a kerületeknél tartanák.
– A megyei önkormányzatok hatáskörét a hatályos jogszabály is igen szűkre szabja, de a formálódó új törvény még ennél is jobban kiüresítené – magyarázza Lövétei István alkotmányjogász. – A fővárosi közgyűlés gyakorlatilag dísztestületté silányodna. Csupán hosszabb távú fejlesztési kérdésekben dönthetnének, illetve néhány kerületek feletti kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény felügyeletét láthatnák el. A város lakóit közvetlenül érintő igazgatási, illetve pénzügyi döntéseket a kerületek hozhatnák meg. Ezen hatáskörök jó része már ma is náluk van, de a jelentősebb, kerülethatárokon túlnyúló feladatok és jogosítványok egyelőre a fővárosi önkormányzat kezében összpontosulnak. Így például a fő közlekedési utak fenntartása, a strukturális rendszerek kiépítése, a szennyvíz, a közvilágítás, az egészségügyi ellátás. A feladatok, jogkörök, bevételek megosztása ma folytonos súrlódással jár. A funkciók többségének a fővárostól történő elvonása azonban nem csökkentené a konfliktusok számát, csupán kerületek közötti torzsalkodássá alakítaná át.
A főpolgármester a lapnak azt mondta: az a főváros, aminek nincs települési önkormányzata, az nem település. „Ha ezt megszavazza a parlament, én tudomásul veszem, mert nem tehetek mást, de azzal a hatályos alkotmány, és az új alaptörvény azon passzua is hatályát veszti, hogy Magyarország fővárosa Budapest".
Tarlós István mindenesetre reméli, hogy a parlamenti döntést is Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyilatkozata szerint hozzák meg. Abban pedig szinte biztos, hogy "a kormány sem tudja magáévá tenni ezeket a módosító-indítványokat". - Biztos vagyok benne, hogy a miniszterelnök úr nem tud ezekről a módosítókról - mondta a főpolgármester.
Hogy volt régen...?
