Amennyiben a munkavállaló még az idei évben megkezdi a szabadságát, megszakítás nélkül maximum 5 napot még átvihet a következő évre – mondta Sabacz Róbert, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Ellenőrzési Osztályának vezetője. Hozzátette: kizárólag az életkorral járó pótszabadságot más esetben akkor lehet átvinni a jövő évre, ha erről még a tárgyévben megállapodást kötött a munkáltató és a munkavállaló.
Magyarország Alaptörvénye szerint minden munkavállalónak joga van az éves fizetett szabadsághoz. Fontos azonban, hogy a pihenő napokat nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki a dolgozó számára. Egy évben minden munkavállalót megillet 14 nap egybefüggő szabadság, amelyet előzetesen a munkáltatóval történő egyeztetést követően lehet kivenni.
A munkavállaló az őt megillető éves szabadságból mindössze 7 nappal rendelkezik szabadon, amelyet szintén a főnökével történő előzetes egyeztetést követően legfeljebb két részletben vehet ki. „A munkáltatót a munkavállalónak szabadság-igyényéről legkésőbb az azt megelőző 15. napon tájékoztatnia kell, ennek hiányában hiába jár neki a pihenőnap, főnöke nem köteles őt elengedni” - hívta fel a figyelmet Sabacz Róbert.
Szintén fontos szabály, hogy a szabadság pénzben a jogviszony fennállása alatt nem, kizárólag annak megszűnését követően váltható meg. A tárgyévi megmaradt szabadságok közül legfeljebb 5 nap vihető át a következő évre, de kizárólag abban az esetben, ha a szabadság első napja még a tárgyévben megkezdődök. Ez alól a szabály alól azonban van néhány kivétel.
Az életkorral járó pótszabadságokat abban az esetben át lehet vinni a következő év végéig, hogyha erről még a tárgyévben megállapodást köt a munkavállaló a munkáltatóval. Emellett, amennyiben a jogviszony október elsejét követően kezdődött, a szabadságokat az esedékességet követő év március 31-ig lehet kivenni.
Amennyiben a munkavállaló betegszabadság miatt nem tudta kivenni évi rendes pihenő napjait, az esetben az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni számára a megmaradt szabadságot, így a tárgyévi napok is átvihetők a következő évre. Emmellett amennyiben a munkáltatónál a működését veszélyeztető gazdasági érdek és kollektív szerződés egyidejűleg fennáll, a tárgyévi szabadságok legfeljebb negyede átvihető a következő év március 31-ig. Fontos azonban, hogy ez a kereskedelemre nem érvényes, hiszen az ebben az ágazatban dolgozók tisztában vannak a karácsonyi forgalmas időszak miatti szabadság-korlátozásokkal, így nekik az év más részében kell biztosítani a pihenést – zárta szavait Sabacz Róbert.
(OrientPress)
Hogy volt régen...?
