Az üzleti szférának a jelenleginél jelentősebb összegekkel kellene részt vennie a kutatások támogatásában - mondta Lovász László, a MTA elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Arról is beszélt, hogy a fiatal tudósok külföldre költözését természetes dolognak tartja, ám fontos, hogy a kutatók pár év múlva hazaköltözzenek.
A világban egyre nagyobb az igény, hogy tudományosan megalapozott termékek, eljárások legyenek, a tudomány iparággá, önálló termelő eszközzé vált - mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
"Azok az alapvető tulajdonságai, amik megkülönböztetik például a termeléstől, hogy az igazságot keresi, tehát nem az a cél, hogy valamit bebizonyítsunk, hanem, hogy eldöntsük, igaz-e."
Változik a kutatás módszere is, az egyénileg kutató tudósok helyébe egyre inkább a közösségben dolgozó kutatók lépnek.
"Azt hiszem, ez a tudomány fejlődésének normál menetéből következik: egyre nagyobb területről kell összeszedni azt a tudást, ami aztán együtt egy új tudományos eredményre tud vezetni."
Az MTA az alapkutatásokra koncentrál, Lovász László szerint az a jó, ha az alkalmazott kutatást jelentős részben a megrendelő, a vállalat fizeti. Mindemellett a mostaninál is nagyobb szükség lenne arra, hogy az üzleti szféra jelen legyen az MTA kutatóintézetek finanszírozásban. Azokon a kutatási területeken, ahol az alkalmazásra jó lehetőségek vannak, a munka nagyjából felét végzik közpénzből, a források felét pedig az üzleti szféra biztosítja.
"Nyilvánvalóan a mezőgazdasági, a szoftverrel, számítógéppel kapcsolatos kutatások, általában a műszaki jellegűek, nagyon sok izotóptermelés, sok gyógyszervegyészeti hátterű kutatás tartozik ide."
A tudomány mindig kicsit mostohagyerek a döntéshozók számára, ami részben annak tudható be, hogy ha visszafogják a támogatását, nem évek, hanem évtizedek múlva látszódik csak meg a hatása - mondta Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A fiatal tudósok külföldre költözését természetes dolognak tartja a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ám fontosnak tartja, hogy a kutatók pár év múlva hazaköltözzenek.
"Nem olyan nagy létszámról van szó, ötven fiatal kutatót kellene hazahozni. Fontos, hogy megpróbáljuk megállítani, hogy Magyarországról minden tehetséges fiatal elmenjen. Tény, hogy itthon nagyon rosszak a jövedelmi viszonyok, a magyar egyetemeken és kutatóintézetekben is az utóbbi hat-hét évben a jövedelmek csak csökkentek, a tizenharmadik havi fizetéselvonás és a még nominálisan sem emelt bérek azt eredményezik, hogy a kutatók nehéz anyagi helyzetben tudnak lenni, főleg, ha családot kell eltartani. Egyre nagyobb a csáberő, hogy elköltözik pár száz kilométerre nyugatra, és a sokszorosát keresi annak, amennyit itt kapna. Ezzel valamit kell csinálni."
Az természetes folyamat, hogy a kutatók életük során többször átköltöznek más-más országba, ám az a kérdés, hogy mennyien jönnek közülük vissza, illetve jönnek-e helyükre külföldiek, akik Magyarországon akarnak tapasztatalatot szerezni - mondta az elvándorlásról az MTA elnöke.
A tudományos pálya népszerűsége az elmúlt évtizedekben csökkent, részben a társadalmi változások miatt, hiszen például a rendszerváltás előtt ez a munka volt a politikától leginkább távol, és még külföldre is lehetett utazni - mondta Lovász László.
"Örülnék neki, ha nagyobb volna az érdeklődés a tudományos vagy a tudományhoz közeli pályák - mérnök, orvos, tanár - iránt, sajnos nem elég nagy az érdeklődés a középiskolások körében. A természettudományos tárgyak visszaszorultak az oktatásban. Az is tény, hogy elég kemény munkát igényel a matematika vagy fizika tananyag megértése és megtanulása. Azt hiszem, azért vállalják ezt ma kevesebben, mint régebben, amikor kevesebb volt a más úton elérhető életpálya."
"Magyarország bizonyos területeken tényleg a tudomány élvonalában van, és más területeken is esélyes arra, hogy előbbre jusson. Azt azért persze látni kell, hogy a tudás felhalmozódása elsősorban a képzett fők számától függ, ebben a tekintetben nem csak méretben nehéz versenyezni az egy főre eső kutatási támogatással Amerikával vagy Nyugat-Európával."
Ezért is különösen fontos, hogy Magyarország bekapcsolódjon a nemzetközi körforgásba, a magyar kutatók dolgozzanak, tanuljanak külföldön, de térjenek haza, helyükre pedig érkezzenek más országokból fiatal tudósok - mondta Lovász László.
Hogy volt régen...?
