2007. május 26-án a Veszprém melletti volt katonai repülőtéren 150 utassal a fedélzeten leszállt egy Boeing 737-es típusú utasszállító repülőgép. Az eseményre a repülőteret akkor működtető BudaWest Airport Holding Zrt. szervezésében került sor, a repülőnapot „dobták fel” ily módon.
A Boeing Budapest Ferihegyről szállt fel, a 150 utast a BudaWest által meghívott protokollszemélyiségek, újságírók tették ki. A cégtulajdonosok, a városvezetés, és néhány reménykedő átlagpolgár ekkor érezhették utoljára, hogy a dédelgetett terv, Veszprém és a Balaton keleti részének repülőtere megvalósítható.
A kezdeti álmok azonban pár év alatt szertefoszlottak.
Sima indulás
Pedig a bemutatóig vezető út zökkenőmentes volt. A Veszprém városhoz és Szentkirályszabadja községhez tartozó közös területen katonai repülőtér működött, amely a 87. Bakony Harcihelikopter Ezrednek adott otthont. A katonai vezetés 2004-ben szüntette meg az ezredet, a mobilizálható technikai eszközöket Kecskemétre, illetve Pápára szállították.
A katonaival közös polgári, vagy a tisztán polgári hasznosítás gondolata addigra már felmerült a repülőtérnek részben otthont adó Veszprém vezetésében. Előbb egy szélesebb körű, a megyei önkormányzatot és a környékbeli településeket is magába foglaló gazdasági társaságot akartak létrehozni, amelyhez az alaptőkét a lakosságszám arányában adták volna össze. Erről a veszprémi önkormányzat 2004 áprilisában hozott is egy határozatot, amelyben többek között a kormánytól „a megüresedő repülőtér területének és a rajta elhelyezkedő ingatlanoknak önkormányzati tulajdonba adását” kérték.
A gazdasági társaság végül nem jött létre – erről és a repülőtér létesítésével kapcsolatos előkészítési folyamatról Hartmann Ferenc, Veszprém akkori alpolgármestere tájékoztatta a Narancsot ( jelenleg is tagja a képviselő-testületnek az MSZP-DK-PM frakcióvezetőjeként). Hartmann szerint hamar kiderült, hogy az érintett önkormányzatoknak nincs elég pénzük sem a repülőtér létrehozására, sem a működtetésre. Azt is megtudták, hogy erre az Európai Uniótól sem lehet forráshoz jutni, mert repülőtér létrehozására nincs pályázat. Ekkor döntött úgy a két érintett önkormányzat – Veszprém mellett Szentkirályszabadja –, hogy amennyiben tulajdonba kapják a területet, szakmai befektetőnek értékesítik. Arról is megállapodtak, hogy a vételárat 900 millió forintig 50–50 százalékban, a fölött 55–45 százalékban Veszprém javára osztják meg. A repülőtér területe ugyan hozzávetőleg kétharmad részben Szentkirályszabadja, egyharmad részben Veszprém közigazgatási határán belül helyezkedik el, de a rajta lévő ingatlanok – irányítótorony, hangárok, műhelyek – a veszprémi részen kaptak helyet.
Hogy volt régen...?
