Az Erste Bank a Hódmezővásárhely önkormányzatának adott válaszában egyértelműen elzárkózott az árfolyamveszteségből eredő kockázat megosztásától, közölte az Indexszel Hódmezővásárhely önkormányzata.
A közlemény szerint a pénzintézet a decemberben és a most hétfőn küldött leveleiben „ultimátumot adott”: 10 milliárd forint értékű, egyösszegű kötvényvisszaváltás megvalósítása esetén hajlandó változtatni a közte és Hódmezővásárhely önkormányzata között lévő szerződés feltételein. Ez a 2006-ban kibocsátott, akkor 12 milliárd forint értékű kötvény közel 10 éves törlesztésének felel meg.
Hódmezővásárhely szerint „az Erste Bank ultimátuma irreális, megvalósíthatatlan”, mondván: „nincs olyan magyar önkormányzat, amely 10 milliárd forint szabadon felhasználható készpénzzel rendelkezik”. A város szerint a „bank nyilvánvalóan visszaél erőfölényével a devizaárfolyam ingadozása miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő, gyenge önkormányzattal szemben”, amivel „ugyanazt teszi, mint a lakáshiteleik megnövekvő törlesztőrészleteivel küzdő magyar polgárokkal tette”.
A közlemény felidézi: a város a hatályos szerződésnek megfelelően megkezdte a 2006-ban kibocsátott kötvény kamat és tőketörlesztését, sem elmaradása, sem tartozása nincs. „Mindezek ellenére a pénzintézet által adott ultimátum egyértelmű jelzés arra: a hódmezővásárhelyi polgárok közössége nem partner, hanem adós az Erste Bank számára, akit nem segíteni, hanem sarcolni kell”.
A Lázár János által aláírt közlemény szerint egy „egész Európát sújtó nemzetközi pénzügyi válság idején a bankoknak is részt kell venniük a kárenyhítésben, a terhek viselésében”, fokozottabban együtt kell működniük ügyfeleikkel annak érdekében, hogy a közöttük lévő üzleti viszony mielőbb és mindkét fél számára elfogadható mértékű veszteség mellett rendeződjön. Ausztriában minden bizonnyal ez így is történik. A polgármester kezdeményezi, hogy az önkormányzat a csütörtöki közgyűlésén „soron kívüli sürgősséggel tárgyalja meg a kialakult helyzetet, és alakítsa ki álláspontját”. Helyi politikusok azt beszélik, hogy a városvezető azt fontolgatja: az önkormányzat összes számláját elvigyék az Erstétől.
A történet előzménye, hogy Lázár János – aki nemcsak a város polgármestere, hanem a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is – az önkormányzat adósságának tetemes részét jelentő kötvényeken keletkezett árfolyamveszteség megosztására kérte december végén egyik hitelezőjét, az Erste Bankot.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. A Jelasity Radovan elnök-vezérigazgatónak küldött levélben Lázár leszögezte, az önkormányzat eleget tesz kamat- és tőkefizetési kötelezettségének, az esedékes részleteket – 2,238 millió svájci frank tőkét, valamint 1,178 millió svájci frank kamatot – átutalta a banknak.
„A teljesítés azonban nem jelenti a tartozás teljes tartalmának elismerését, hiszen a 2006-os 173,41 forintos svájci frank árfolyamhoz képest a jelenlegi árfolyam meghaladja a 251 forintot."
Az önkormányzat korábban úgy érvelt: a hazai bírói gyakorlat rámutatott arra, hogy az ilyen jogviszonyokban számos esetben nem érvényesülnek a polgári jog szerződésekre vonatkozó rendkívül fontos alapelvei, ugyanis nem biztosított az alkufolyamat, ezáltal sérül a szerződő felek egyenjogúsága, hiszen az adós pozícióban lévő fél választási lehetősége csupán arra korlátozódik, hogy melyik pénzpiaci szereplővel szerződjön, a létrejövő jogviszony tartalmába már semmiféle beleszólása nincs. Nem érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás elve, felmerül a jogalap nélküli gazdagodás, az együttműködési kötelezettség és a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének hiánya", állt a levélben.
Az önkormányzat arra kérte a bankot, hogy harminc napon belül, legkésőbb 2012. január 30-ig nyilatkozzanak, hogy a közös kockázat vállalás jegyében a veszteséget eredményező többletből mekkora összeget vállal át a bank. „Amennyiben eddig a határidőig az önkormányzat nem kap érdemi választ, a város minden szükséges és lehetséges lépést megtesz a veszteség közös viselése érdekében, megfontolva a bírói út lehetőségét is."
Együttműködésük hiányában az önkormányzat vezetői az Országgyűlés jogalkotási és a kormány végrehajtási segítségét fogják kérni az ilyen és ehhez hasonló banki magatartás felülvizsgálatára és megszüntetésére, emellett az európai illetékességű és hatáskörű szervekhez fordulnak – állt a lázári ultimátumot tartalmazó levélben.
A Népszabadság 2006-os archívumában olvasható tudósítás szerint a városvezetőnek a kötvénykibocsátások idején még nem volt ellenvetése az eladósodással szemben.
„Hódmezővásárhely fideszes többségű önkormányzata már tavaly áprilisban [2006-ban] döntött a kötvénykibocsátásról. Két banknál összesen 12 milliárd forintos keretet nyitottak. A pénznek csupán egy részét kellett felhasználniuk, korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hiteleket váltottak ki vele. A többit befektették, és csak a forintnak a svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozásából több mint egymilliárd forint bevétele származott a városnak” – közölte akkor a Népszabadsággal Lázár.
A cikk Lázár szavait idézve így folytatódik „az eljárás minden pontja törvényes, könyvvizsgáló felügyelete alatt történik. A vásárhelyi polgármester úgy véli: nagyobb városokban nem jelent hosszú távú kockázatot a kötvénykibocsátás, mert jó esély van arra, hogy megtérülő beruházásokra költsék a pénzt – kisebb településeknek azonban kockázatos élniük ezzel az eszközzel."
Lázár korábbi nyilatkozatával kapcsolatban szerettünk volna kérdéseket feltenni az önkormányzatnak, ezt pénteken jeleztük is, de cikkünk megjelenéséig semmilyen visszajelzés nem érkezett.(Index)
Hogy volt régen...?
