Január 1-jétől létrejöttek az új közigazgatási és munkaügyi különbíróságok. A szervezeti átalakítás nem egyszerű névtáblacsere: célja a szakbíróságok létrehozatalával az eljárások gyorsítása és az ítélkezés színvonalának javítása. Ezt Németh Zoltán, az Országos Bírósági Hivatal elnöki kabinetjének vezetője mondta az MTI-nek.
A folyamatban lévő eljárásokat nem lassítja az átalakulás, a vidéki bíróságokon az ügyfelek januárban legfeljebb csak annyit érzékelhetnek, hogy a tárgyalások helyszíne változik, másik teremben és folyóson, esetleg másik épületben folytatják az ügy tárgyalását. Az eljáró tanácsok és bírák többnyire nem fognak változni, a kezelő- és tájékoztató irodák változatlanul működnek tovább, és a folyamatban lévő perekben minden ügyfél személyre szólóan megkapja a szükséges tájékoztatást.
A helyi szintű munkaügyi bíróságok jogutódjaként országszerte mind a 19 megyében és a fővárosban új különbíróságok jönnek létre: a helyi közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Az új bíróságok az eddig is helyi szinten zajló munkaügyi perek mellett az eddig törvényszéki szinten folyó közigazgatási perekben is el fognak járni első fokon. A fellebbezéseket ezután mind a két ügytípusban a törvényszékek bírálják el, egyes kivételektől eltekintve.
A közigazgatási pereket többnyire kétfokú hatósági eljárás előzi meg, az ügyekben a bíróság első fokon jogerős döntést hoz, az ellen már csak rendkívüli perorvoslattal lehet élni a Kúria előtt. Kétfokú a bíróság előtt folyó közigazgatási per abban a néhány ügytípusban, ahol egyfokú a hatósági eljárás - ilyenek például egyes média- vagy versenyfelügyeleti ügyek. Ezekben az eddig törvényszéki szinten indult ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblának volt kizárólagos illetékessége. Ezután azonban másodfokon jellemzően a törvényszékekre kerülnek az ügyek az új helyi bíróságokról - mondta Németh Zoltán.
Az újonnan létrejövő különbíróságok szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre: a Fővárosi Törvényszék önálló regionális kollégiumot alkot, a 19 megyében pedig még további 5 regionális kollégium lesz. Ez hozzájárulhat az ítélkezési gyakorlat egységének és szakmai színvonalának javulásához.
Országszerte az utóbbi években átlagosan 25 ezer munkaügyi és mintegy 13 ezer közigazgatási eljárás indult. Az ügyek jelentőségét, társadalmi hatását jelzi, hogy egy-egy sztrájkügyben az érintett munkavállalók, illetve a munkabeszüntetéssel más módon kapcsolatba kerülők száma akár több százezer is lehet, a közigazgatási perek közül pedig egy médiával kapcsolatos ügy akár még több embert érinthet.
A mintegy háromezres létszámú bírói karból 195-en tartoznak majd az új közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak 31 munkaügyi és 29 közigazgatási bírája lesz. Munkaügyi szakága továbbra is a Királyfürdő utcai épületben, a közigazgatási szakág pedig a Csalogány utcai épületben működik tovább. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 11 munkaügyi és 8 közigazgatási bíró dolgozik majd változatlan elhelyezéssel. A bírósági szervezeti törvénynek megfelelően többnyire a jogelőd munkaügyi bírósági elnököket bízták meg az új bíróság vezetésével, ahol azonban csak megbízott elnökök voltak, azon a hét bíróságon pályázat eredményeként nevezték ki az új elnököket - mondta Németh Zoltán.
A kisebb épületrekonstrukciók, új tárgyalók, irodák kialakítása, tárgyi eszközök beszerzése részben még folyamatban van. Várhatóan több száz millió forintos kiadást jelent majd.
Hogy volt régen...?
