A belvárosban sétáló polgárok és turisták így gondolják, nincs szebb az áradó Dunánál, hisz teljes biztonságban vannak. Egy másfél éve készített dokumentum szerint súlyos tévedésben vannak azok a polgárok, akik úgy gondolják, minden a legnagyobb rendben a pesti gátakkal. A gátak nem elég magasak és öregek is – a legnagyobb gond a Római-parton van, de a belvárosban is vannak árvízvédelmi szempontból kritikus pontok – írja a Napi Gazdaság.
Rendkívül sanyarú képet fest a fővárosi árvízvédelmi töltések állapotáról, egy a fővárosi önkormányzat kérésre készült 2011-es jelentés. (Jelen írás célja nem a pánikkeltés - hisz arra nincs ok - mindössze a figyelemfelhívás - a szerk.) A dokumentumot a fővárosi árvízi védekezésért felelős Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. készítette a közgyűlés számára még 2011 novemberében, ám azóta jelentősen nem változott a helyzet, ismerve a felsorolt problémákat és az azóta (nem) folyó beruházásokat. A fővárosi lakosok azt gondolják, hogy a rakparti védművek biztonsággal kibírják a 10 méter körüli árvizeket is - ám valójában nincs e jelentés szerint a fővárosi védműveknek olyan pontja, amely ne lenne vagy magassághiányos, vagy keresztmetszetében hiányos. A jelentés szerint a védművek egy része a koruknál fogva teljes felújításra szorulna.
2011 novemberében keletkezett FCSM jelentés szerint több árvízvédelmi mű már rég elérte tervezett életkorát, ami nem meglepő, hisz a Pestet és Budát körülvevő árvízvédelmi töltések tervezés és építése az 1838-as nagy jeges árvíz után kezdődött és elvileg az a mai napig tart. Régebben a jeges árvizek okoztak a nagy vizeket a jégtorlaszok duzzasztó hatása miatt - ám ilyenre utoljára 1956-ben volt példa, azóta mindössze egyszer 1985-ben alakultak ki veszélyes vízduzzasztó jégtorlaszok a Duna fővárosi szakaszán. (1956-os időszak után a jeges ár kialakulásától elvileg megvédi a fővárost a dunai jégtörőflotta, ám ezek a hajók időközben kiöregedtek - az utolsó fővárosi hajót a Jégtörő I-et 2012-ben "nyugdíjazták", amit az akkor a vízügy azzal indokolt, hogy a gönyűi és a bajai jégtörők szükség esetén tudnak Budapesten is segíteni - de ez egy másik történet.)
Az elmúlt tíz évben azonban három alkalommal is kialakult zöld ár, amely 800 centiméter feletti tetőzést, ebből kettő hozott rekordot. ( 2002: 848 cm, 2006 860 cm) - áll a jelentésben. A jelentés több oldalon sorolja a magassághiányos és keresztmetszet-hiányos töltés szakaszokat. A magassághiány a laikus számára is egyértelmű, a vízügyi szakma azt a töltés tekinti magassághiányosnak, amely a mértékadó árvizet nem haladja meg 1,3 méterrel. "A városi védművek kiépítettsége a magassági biztonság tekintetében korántsem teljes körű."
Hasonlóan gondot okoz a nem elég széles gát, ha azok koronaszéllessége nem éri el a szabályosat, illetve, ha a rézsűjük túl meredek. Ezek a védművek nem tesznek eleget a statikai, szivárgáshidraulikai állékonysági követelményeknek, vagyis a veszélyes vízállás esetén gátcsúszás vagy szivárgás alakulhat ki. A keresztmetszet szempontjából is a Római parti szakasz az egyik leghosszabb rész, de gondot okozhat gátul is szolgáló HÉV töltés a Mozaik utca és az Árpád híd között vagy a túlparton a Marina-parti rész többek között.
Több kilométer hosszra teszi a jelentés az életkora miatt elavult, felújításra szoruló "védművek legtöbbje elérte már a szokásos tervezési élettartalmát." Ezek leginkább a rakparti támfalak amelyek többsége egy évszázados, és magán viseli a háborús nyomokat is. A kőanyag jelentős része az utak téli sózása miatt mállik, számos szakaszon a burkolat alatt üregek alakultak ki, így balesetveszélyesek. Felújításra szorulna koránál fogva Bem rakpart, a Várkert rakpart a Műegyetem rakpart alsó része és lépcsősorai. A pesti oldalon a Széchenyi rakparti, Március 15-e téri lépcsősorok,a közraktáraktól (CET) délre húzódó teljes függőleges parti támfal - olvasható a jelentésben.
A 2011-es jelentés azonnali beavatkozást sürget a szentendrei HÉV vonalán Békásmegyertől északra, ahol a vasúti töltés mélyen (1,4 méterrel) előírt szint alatt keresztezi az árvízvédelmi töltést. Hasonlóan neuralgikus pont a Római-part helyzete - mint ismert itt egy ideiglenesen kiépített védvonal épült, amely a Pók-utcai lakótelepet védi. A Római-parton megkezdődött a mobil-gátak tervezése, amit viszont környezetvédelmi szempontból vitatnak. Királyok útján épült töltést 2002-ben is védeni kellett - emlékezett a jelentés, vagyis annak megépítése nemcsak a hullámtérben épült ingatlanok tulajdonosainak érdeke.
Az óbudai szakaszon az Árpád-hídi hévmegállónál a parapetfal (mellmagasságig érő fal) magassága 80 centiméterrel marad el a szükségestől. Rendszeresen gondot okoz a a védekezés során az Erzsébet híd alatti 17 méteres szakasz az alsó és felső rakpart között. Korábban (15-20 éve) itt lehajtó volt, ám ezt megszüntették, ám a 17 méteres támfalat nem építették meg azóta sem. A Óbudai-sziget gyakorlatilag nem védett az 800 centiméter feletti árvíztől - azt a 2002-es és a 2006-os magas víz is elöntött, a Margitszigetet pedig a homokzsákos gátak védték meg.
A jelentés készítői megbecsülni sem akarták - nem tudták a szükséges beruházások költségvetési vonzatát, ám csak a FCSM által javasolt sürgős javítások tízmilliárdos tételt jelentetnének.
Hogy volt régen...?
