A klímaváltozás hatásainak kivédése egyre sürgetőbb feladatokat kíván meg, településeinket és otthonainkat is fel kell készíteni a várható vagy már kézzelfogható változásokra. Ennek jegyében kezdődik el a hazai épületállomány éghajlati sérülékenységét vizsgáló, ajánlásokat tartalmazó módszertan kidolgozása, amely a tervek szerint jövő februárra készül el.
Ahogyan Európa és a világ többi országa, úgy hazánk is rendelkezik klímastratégiával, valamint olyan háttérszervezetekkel, amelyek folyamatosan, tudományos megalapozottsággal segítenek hazánknak alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz.
A klímapolitika két alapvető pillére az éghajlatváltozás mérséklése, azaz a levegőbe kerülő és üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése vagy elnyeletése, valamint az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás.
Mivel a változás nemcsak minket, embereket érint, hanem az egészségünk mellett az egész élővilág, a gazdaság bizonyos ágazatai, valamint a minket körülvevő épített környezet is elszenvedője a változásoknak.
Ennek jegyében a hazai épületállomány éghajlati sérülékenységét vizsgáló, települési elemzést lehetővé tévő módszertan kidolgozására kapott megbízást a Lechner Tudásközpont a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) Nemzeti Alkalmazkodási Központtól.
Az ajánlásokat is tartalmazó tanulmány a tízezer főnél nagyobb lélekszámú és a járási székhelyként működő településeink épületei klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatát teszi majd lehetővé.
A módszertanfejlesztés keretében a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben (NATéR) alkalmazott sérülékenységvizsgálati modell alapján többek között országos szintű épülettipológiát dolgoznak ki, és meghatározzák több mint kétszáz hazai település sérülékenységi besorolását a csapadék, a szél és a hőingadozás mutatóinak összefüggésében.
A klímaváltozás épületekre gyakorolt hatásának pontos mérhetősége érdekében definiálják azokat a mutatókat, amelyek meghatározók a legfontosabb éghajlatváltozási tényezőkkel szembeni kitettség szempontjából, majd az alkalmazkodóképesség szintjeit megállapítva a sérülékenység besorolására ötfokozatú skálát állítanak fel.
Az önkormányzatok és helyi döntéshozók számára hasznos összefoglaló dokumentum 2019 februárjára véglegessé váló anyaga a 2016 óta működő NATéR-be épül majd be, mint az épületállomány klímaváltozással szembeni sérülékenységének becslését segítő modul.
A települési önkormányzatok ezzel a módszertannal, az indikátorokkal és az egyes településeken a helyi adatok behelyettesítésével már jobban kalkulálhatnak saját épületállományuk klímaváltozással szembeni sebezhetőségével, ami hozzájárul a település alkalmazkodóképességének növeléséhez.
(Magyar Idők)
Hogy volt régen...?
