Megjelent a Magyar Közlönyben a közalkalmazottak kényszernyugdíjazásáról szóló kormányhatározat, mely máris hatályos. E szöveg szerint nincs kivétel egyetlen ágazatnak, így az egészségügynek sem – írja a Népszabadság.
Megjelent a Magyar Közlönyben és ma már életbe is lépett az a kormányhatározat, amely a közalkalmazottak kényszernyugdíjazásának pontosabb részleteit tartalmazza. A szabály általánosságban nem mentesít olyan válságágazatokat sem, mint az egészségügy. S egyelőre nem szól a kabinetnek arról a már ismertté vált tervéről sem, hogy a közszférában a nyugdíjon túl dolgozók ne kaphassanak egyszerre bért és nyugdíjat – adta hírül a Medicalonline.
A portál elemzése szerint a kormányhatározat három eszközt is használ a nyugdíjkorhatárt elért (és teljes nyugdíjjogosultságot szerzett) emberek kiszorítására a közalkalmazásból. Felszólítja a minisztereit, hogy területükön (1) a jövőben ne alkalmazzák őket, (2) a fennálló közalkalmazotti jogviszonyokat szüntessék meg velük, illetve (3) se vállalkozási, se megbízási szerződést ne kössenek ilyenekkel. (Ez utóbbit nem lesz egyszerű alkalmazni, hiszen a betéti társaságoknak, illetve az egyéb céges formáknak nincs nyugdíjkorhatáruk – a szerk.)
Az összeomlással fenyegetett egészségügy számára különösen fontos lehet, hogy mindhárom esetre ad egy kibúvót a határozat: „ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet” másképp. Csakhogy e döntésében – s ezt is rögzíti a határozat – a munkáltatót köti a kormány véleménye.
Vagyis minden egyes esetben külön kell kérelmezni a kormány engedélyét, s hogy az eljárás ne csak végtelenül praktikus, hanem igen ízléses is legyen, nem az utánpótlási gondokkal küzdő alkalmazónak kell folyamodnia ezért, hanem magának a munkavállalónak.
Ma életbe lépett az a rendelet, mely szerint január 31-ig a munkáltatóknak mindenkit ki kell rúgniuk, aki elérte a nyugdíjkorhatárt. A jogalkotó ezzel is meglehetősen kusza helyzetet teremtett, hiszen az érintetteknek elvben január 15-ig van lehetőségük arra, hogy tájékozódjanak saját sorsukról, majd benyújthassák kérvényüket, ha a munka mellett döntenének. A sorsukról való döntésre marad két hét, miközben kérvényük elbírálási határideje a határozat szerint 40 nap.
Ráadásul úgy kell dönteniük a nyugdíj vagy a munka mellett, hogy a kettős jövedelemmel kapcsolatos szabályok még el sem készültek. Azaz ezalatt nem tudni, hogy mekkora jövedelem illeti őket, ha maradhatnak a munkában.
Hogy volt régen...?
