Még az év második felében elindítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a projektdoktori rendszert. A szakértőkből álló csapat feladata az lesz, hogy segítse az ötszázmillió forint támogatási összeget elérő adminisztratív, kifizetési vagy menedzsmentproblémákkal küzdő, illetve késedelemben lévő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek befejezését – írja a Magyar Hírlap.
Hamarosan, még az év második felében feláll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) úgynevezett projektdoktori rendszere. A szakértőkből álló csapat látókörébe túlnyomó többségben az állami, önkormányzati szférából származó nyertes, elakadt pályázatok kerülhetnek. Az NFÜ lapunkkal közölte, ennek a rendszernek az elindítására azért van szükség, mert a támogatási szerződések megkötésének időpontjában sem a kedvezményezetteknek, sem az intézményrendszer irányítóinak nem volt arról tudomásuk, hogy 2011-ben a súlyosbodó gazdasági válság szűkíti a projektgazdák pénzügyi lehetőségeit, csökkenti normatív támogatásukat. A krízis miatt a beruházásokat megvalósító vállalkozók pénzügyi helyzete is tovább romlott, mindennek következményeként a támogatási szerződésekben vállalt fejlesztések veszélybe kerültek.
Az NFÜ szerint nem lenne jó megoldás, ha a gondok miatt lemondanának a befejezésre váró beruházások megvalósításáról. Egyrészt azért, mert a kivitelezések már megkezdődtek, másrészt mert olyan állami, önkormányzati projektekről – kiemelten kórházak, egyetemek, kultúrházak korszerűsítése, építése, környezetvédelmi derogációs kötelezettségek – van szó, amelyeket sem a vállalkozói, sem a nonprofit szféra nem tud önerőből kigazdálkodni. Így most sok esetben át kell dolgozni az eredeti támogatási szerződésben foglalt szakmai-műszaki tartalmat, és gondoskodni kell arról, hogy a fejlesztések megvalósítását átütemezzék. Ezt teszik majd a projektdoktori rendszer szakértői, akik átvilágítják az összes problémás beruházást.
A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a végrehajtás csúszása, a kifizetések késedelme leginkább a nagyméretű, kiemelt fejlesztések esetén tapasztalható. Így az NFÜ célja most az, hogy a nagyságrendileg ötszázmillió forint támogatási összeget elérő adminisztratív, kifizetési, és/vagy menedzsmentproblémákkal küzdő, illetve késedelemben lévő, nemzetgazdasági, valamint abszorpciós szempontból kiemelt jelentőségű projektek befejezését felgyorsítsák. Az új tanácsadók feladata kiterjed az összes operatív programra. Működésüket uniós pénzből fedezik majd.
Szintén a fejlesztések megmentését és az uniós pénzek minél nagyobb arányú felhasználását segíti az ötvenmilliárd forintos önerő alap is, amelyről lapunk már többször beszámolt. Az NFÜ szerint az alapra azért van szükség, mert az elmúlt ciklusokban felhalmozott adósságok miatt a működőképesség határára sodródtak az önkormányzatok, és körbetartozásuk már az intézmények működését is veszélyezteti. Segíthet a szállítói előleg is, amely azt jelenti, hogy az állam közvetlenül a kedvezményezett önkormányzat, állami projektgazda beruházásának megvalósítását végző cégnek fizet. Az előleg mértékét – bármely típusú közbeszerzési eljárás eredményeként – a fővállalkozóval megkötött szerződés elszámolható költségének maximum harminc százalékában határozták meg.
Hogy volt régen...?
