A nyár a hosszabb szabadságok ideje, ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságáról?
A szabadság nagy része tekintetében a munkáltató jogosult dönteni arról, hogy mikor és milyen hosszú időn keresztül lehet a munkahelyétől távol a munkavállaló. Erre is van azonban törvényi előírás. Évente 7 munkanap szabadságként történő kiadása esetén mindenképpen figyelembe kell venni a munkavállaló arra vonatkozó kérését, hogy azt mikor szeretné igénybe venni. A munkaviszony első három hónapjára azonban ez a szabály nem vonatkozik. A munkavállalónak is időben kell jeleznie, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát, ezt a szabadság első napja előtt 15 nappal kell megtennie. (El is tolható néhány nap a következő évre!)
A Munka Törvénykönyve szerint a szabadság kiadásakor figyelni kell arra, hogy minden évben legalább 1 alkalommal 14 egybefüggő napig ne kelljen a munkavállalónak dolgoznia. Ettől a felek megállapodással eltérhetnek. A törvény szerinti 14 nap azonban nem azt jelenti, hogy 14 nap szabadságot kell egyben megkapnia, hiszen a 14 egybefüggő napba bele kell számítani a hétvégéket, esetleges ünnepnapokat vagy azt a napot is, amikor a munkavállalónak szabadnapja van. Ha tehát a munkavállaló munkavégzése igazodik a szokásoshoz, vagyis hétfőtől péntekig dolgozik, és a szombat, vasárnapja szabad, akkor a 14 egybefüggő nap a következőképpen jöhet ki. A munkavállaló szabadságra megy július 7-től 20-ig. Ekkor 14 nap egybefüggően a rendelkezésére áll, de csupán 10 nap szabadságot fog felhasználni, mert a többi 4 nap szombat és vasárnap lesz, amikor egyébként sem kellene munkát végeznie. (Bizonyos országokban nemcsak a szabadságon, de a munkaidő után sem hívhatja fel a főnök a munkavállalót.)
Visszahívható-e a munkavállaló a szabadságról?
A munka világában is előfordulhatnak váratlan események, amelyek azonnali intézkedést igényelnek. Abban az esetben, ha a munkavállaló éppen szabadságát tölti, a munkáltató csak törvényben meghatározott esetben szakíthatja meg a szabadságát.
A Munka Törvénykönyve a következőképpen határozza meg, hogy mely esetekben hívható vissza szabadságról a munkavállaló:
– kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy
– a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén.
Szabadságmegszakítás: kinek a költsége?
Túl azon, hogy az ember nem boldog, ha a nyaralásból hirtelen ismét a munkahelyén találja magát, a szabadság megszakításának nem csak érzelmi, de pénzbeli, anyagi vonzata is van. A Munka Törvénykönyve azonban ezt is rendezi a következő módon.
A munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ha visszahíváskor a munkavállaló éppen nyaralását tölti – akár belföldön, akár külföldön – a munkahelyére történő utazás és a munka végeztével a nyaralás helyszínére történő visszautazás ideje a szabadságába nem számít bele.
Hogy volt régen...?
