Tíz év után újabb központi béremelést hajt végre a kormány az egészségügyben, ami összesen 30 milliárd forintos többletkiadást jelent az állami költségvetésnek az idei évben. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint „a rendelkezésre álló források terhére valósul meg" a mostani bérfejlesztés, a részletek azonban nem éppen ezt mutatják. A plusz kiadás fedezetének fele ugyanis a népegészségügyi termékadóból érkezik a kormány kommunikációja szerint, ez viszont nem plusz bevétel, hiszen már eleve szerepel a költségvetésben. Vagyis a kormány a többletkiadás egy részét fiktív bevételből „fedezi" – írja a portfolio.hu.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az egészségügyi államtitkárság kedden jelentette be az egészségügyi dolgozók számára idén végrehajtott béremelés részleteit. A tíz év után először megvalósuló központi bérfejlesztés 30 milliárd forintjába kerül idén a költségvetésnek, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tájékoztatása szerint a kormány megküzdött a mentőakció forrásainak megteremtéséért. „A mostani intézkedés a 2012-ben rendelkezésre álló források terhére kívánja az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bérét rendezni. (...) Az intézkedések forrása a népegészségügyi termékadóból 2012-ben rendelkezésre álló bevételből (15 milliárd forint), az egészségügyi struktúra-átalakításból származó rendszerszintű megtakarításból, illetve az Egészségbiztosítási Alapon belüli egyéb átcsoportosításból (15,55 milliárd forint) lesz biztosított. Ez összességében több mint 30 milliárd 500 millió forintot jelent" - olvasható a Nefmi közleményében.
A bejelentést költségvetési vonatkozásai felől nézve azonban azt mondhatjuk, hogy a források döntő része nem áll ténylegesen rendelkezésre. A most bejelentett béremelés ugyanis érthető módon (be nem tervezett) plusz kiadást jelent az idei költségvetésben, ennek fedezetéül beállított 15 milliárd forintnyi népegészségügyi termékadó viszont már szerepel az idei költségvetésben, más költségvetési kiadások fedezeteként. Vagyis ha ilyen formában valósul meg az intézkedés (kiadáscsökkentés nem társul hozzá), akkor a kormány kétszer tervezi elkölteni ugyanazt a bevételi tételt. Ennek végül az lehet a következménye, hogy a költségvetés kiadási oldala emelkedik, a bevételek viszont nem változnak, ami végső soron az egyenleg romlását vonja maga után.
A kiadás másik fedezetének megvalósulása is bizonytalan, 15 milliárd forintos megtakarítást akar ugyanis elérni a kormány a 824 milliárd forintos gyógyító-megelőző kasszában. Ennek tényleges megvalósulása csak a következő hónapokban, a szerkezetátalakítás során dől el.
A mostani intézkedés hatása (30 milliárd forint) elenyésző tétel a központi költségvetés 14 900 milliárd forintos kiadási oldalához képest, azonban ez is alátámasztja azokat a bírálatokat, miszerint jelenleg Magyarországon nincs költségvetési politika. Az ilyen intézkedések vélhetően nem éppen arról győzik meg az Európai Bizottságot, hogy a kormány minden erejével az átlátható és fenntartható költségvetési politika megvalósítására törekszik.
Hogy volt régen...?
