A budapestiek ötöde nem tudna gondoskodni gyermekéről, ha a járvány miatt ismét át kellene állni távoktatásra, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Szeptember 1-jén, a tanévkezdés napján a reggel 9 órás iskolakezdésért indított petíciót a Momentum ifjúsági tagozata. Szerintük erre azért van szükség, mert a koncentráció és a teljesítmény tudományosan megalapozottan javul a 9 órás kezdéssel, ráadásul a depresszió és az elhízás kockázatát is csökkentheti az intézkedés. Az ötlet nem új, itthon is sokan felvetették már, hogy a bevett 8 óra helyett kilenckor kéne kezdeni a tanítást az iskolákban.
Az Azonnali ki is derítette, hogy bár szinte minden érintett támogatja a csúsztatott iskolakezdést, a legtöbb helyen szeptember elsején mégis 8-kor kezdődött a tanítás, a csúsztatott kezdéssel kapcsolatos döntés ugyanis mindenhol a fenntartók kezében van, akik pár kivételtől eltekintve kifejezetten konzervatívan állnak hozzá az ötlethez.
Tízből hét megkérdezett hallott arról a javaslatról, hogy a középiskolások számára ne reggel 8-kor, hanem később, 8:30 vagy 9:00-kor kezdődjön az oktatás, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, és talán nagyobb lenne a távolság is az emberek között, ami külön jól jönne a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Mindez a Publicus Intézetnek a Népszava számára készített budapesti reprezentatív közvélemény-kutatásából derül ki, ahogy több más dolog is:
A válaszadók kétharmada összességében támogathatónak tartja, hogy a középiskolások számára később kezdődjön az oktatás. Tízből nyolc ellenzéki szavazó, illetve a kormánypárti szavazók közül tízből hat egyetért a javaslattal. A válaszadók kétharmada (65 százalék) összességében egyetért a javaslattal. Leginkább a DK és a Momentum (86, ill. 79 százalék) szavazói támogatják a felvetést.
Minden második megkérdezett mondta azt, hogy ha digitális oktatásba kényszerülnének ősszel a gyerekek, akkor a család meg tudná oldani háztartáson belül a gyermekfelügyeletet. A 30-44 közöttiek 70 százaléka, a 45-59 közöttiek 63 százaléka, a 60 évnél idősebbeknek meg a 100 százaléka mondta azt, hogy valamilyen módon, de képesek lennének biztosítani a gyermekfelügyeletet, ha digitális oktatásba kényszerülnének a gyerekek ősszel.
Minden ötödik válaszadó szintén tudna gondoskodni a gyermekekről, de vagy csak a veszélyeztetett korú nagyszülők segítségével, vagy pedig bébiszitterrel, illetve más külső segítséggel.
Minden ötödik válaszadó azonban nem tudná megoldani azt, hogy vigyázzanak a gyerekre, ha az iskolák átállnának a digitális oktatásra, minden tizedik megkérdezett szerint pedig nincs szükség gyermekfelügyeletre.
Tízből hét megkérdezett mondta azt, hogy a távoktatás nem biztosít ugyanannyi tudást, mint amennyit az iskolában lehet szerezni, éppen ezért komoly lemaradást okoz. Minden ötödik válaszadó viszont azt mondta, hogy szinte ugyanolyan oktatást biztosít mindkét oktatási forma.