Bartos Sándornak, Fót polgármesterének is van tulajdona abban a külterületi táblában, amelynek egyik parcellájára irdatlan mennyiségű bontási hulladékot deponálnak. Körülbelül 25-30 ezer köbméter sittet hordtak eddig oda, és semmi jele, hogy abbahagynák – írja a VS.
A 09-es helyrajzi számú tábla Fót külterületén található, a szántóként nyilvántartott terület 12 parcellára oszlik a helyiek által motokrosszpályának használt dűnék szomszédságában. Tavaly tavaszig még a gyakorlópályával egy magasságban volt, aztán április-májusban ipari mennyiségben kezdték magasítani a vidéket, amíg elérte mai csúcsait.
Helyi forrásaink arról számoltak be, hogy a környéken élők egy ideig azt hitték, a közelben lévő Dunakeszi 2-es lerakóba tartanak a rakományok, az ottani salakhegyet táplálják a rákospalotai hulladékégetőből származó hamuval, salakkal. De nem így történt, a teherautók ide jártak üríteni terhüket.
Miután a tavalyi, első feltöltési hullámmal végeztek, az elmúlt hetekben ismét nekibátorodott a tulajdonos, a fuvarosok folytatják az illegális sittlerakást. A területet ismerő forrásaink becslése szerint körülbelül 25-30 ezer köbméter anyagot deponálhattak eddig a helyszínen.
Az illegális lerakás az egyik magántulajdonos területén folyik, de van ott földje a fóti önkormányzatnak, a fóti téesznek és a fóti polgármesternek is. Bartos Sándort ezért meg is kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy ekkora mennyiségben szállítják a törmelékes földet közeli telekszomszédjához, azonban a polgármester nem kívánt nyilatkozni, mert szabadságát tölti.
Úgy tudjuk, a földhivatal megtiltotta a hulladék lerakását a telek tulajdonosának, több százezer forintos bírságot rótt ki rá, de ő mit se törődik ezzel. Változatlanul és szinte korlátlanul fogadja a hulladékszállító teherautókat. Amikor elérnek egy újabb szintet, elegyengetik a felszínét az új magaslatnak.
A fóti önkormányzat nem tiltakozik kézzel-lábbal a tevékenység ellen, a mezőőröket delegálta a helyszínre, akik jegyzőkönyvezik a törvénysértést. A fóti mezőőröket a fóti felsőkopaszhegyi volt bányában is bevetették – ennek során szemrevételezéssel nem találtak azbesztet a városligeti volt Hungexpo-telekről származó sittben.
Az illegális hulladéklerakással jelentős összeget takaríthat meg a fuvarozó, és szép summát hoz a terület gazdájának is. Egy legális hulladéklerakóban szennyezettségtől függően bruttó 4 ezertől 10 ezer forintig vesznek át egy köbméter sittet. Számításunk szerint itt alaphangon meghaladja a 100 millió forintot az a díj, amelyet ekkora mennyiségű kevert építési hulladék – amely tartalmazhat betont, kavicsot, homokot, sódert, földet, egyebeket – lerakása esetén ki kellett volna fizetni egy erre a célra létesített hulladékbefogadó állomáson.
Fót ideális célállomása a fővárosi építkezésekről kiinduló illegális hulladéklerakásnak. Közel van, alacsony a fuvardíj, ráadásul a várost jó sok gizes-gazos, a lakott területtől távol eső rész övezi, főképpen a néhai, ma már nem művelt mezőgazdasági, illetve bányaterületek.
Mint megírtuk, az úgynevezett fóti nyugati iparterületre, amely a városon belüli terület, hetek óta szállítja az építési törmelékkel kevert földet a Szűcs Fuvar Kft. A sitt a budapesti Szabolcs utcai kórház maradványa. Az egykori kórház helyén – a Liget-projekt részeként – a Strabag építi az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot.
A Szűcs Fuvar szerződést kötött az önkormányzattal terület feltöltésére – megbízása egyébként 2014. december 31-én véget ért –, de nem sittel kevert földet, hanem tiszta földet kellene szállítania. Az önkormányzat többször felszólította a céget, hogy a szerződés szerint igazolja a beszállított föld mennyiségét, 5 ezer köbméterenként végezzen kontrollméréseket. Mivel az ezekről szóló igazolásokat a Szűcs Fuvar nem adta át, az önkormányzat 2015. március 20-án megtiltotta a cégnek további föld elhelyezését.
A város megbízta a Wessling Hungary Kft.-t, vizsgálja meg a Szűcs Fuvar által kezelt területet. A szakvélemény határértéket meghaladó szennyezést mutatott ki az odaszállított földben. Egy környezetvédelmi igazságügyi szakértő megállapította, hogy a nyugati iparterület szántóként a továbbiakban nem használható, javasolta az ingatlanok művelési ágának megváltoztatását.
A zöldhatóság viszont nem talált semmi rendellenest. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megkeresésünket közérdekű bejelentésként kezelte, és helyszíni szemlét tartott. A főosztály megállapította, hogy a feltöltött terepszinten tiszta – egyéb hulladéktól mentes – homokot és földet deponáltak. A VS.hu-t arról tájékoztatták: „A feltöltésre használt föld és homok haszonanyagként történő felhasználhatóságának vizsgálata jelenleg folyamatban van. Így kérdéses még az, hogy hulladéknak tekinthető-e. Vasbetonhulladék vagy aszfalttörmelék a tárgyi ingatlanokon nem volt látható.”
Hogy volt régen...?
