Csak a szükséges források biztosításával életképes az a jogszabálytervezet, mely szerint egyes önkormányzati segélyek − gyermekvédelmi, temetési, átmeneti − lényegében kölcsön formájában kerülnének kiutalásra − véli a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Továbbra is azok a rászorulók vehetik igénybe, akik nem várt többletkiadás miatt kerülnek nehéz helyzetbe, de később képesek lehetnek a kapott összeg kifizetésére – írja a Napi Gazdaság.
A jogszabálytervezet tartalmának társadalmi vitája épp egy hete járt le, ennek ellenére volt olyan szakértő, aki nem hallott róla. Schmidt Jenő, a TÖOSZ főtitkára lapunknak elmondta, a tervezet "annyira életképes, mint amennyi forrás van rá". Ezeket a támogatásokat az önkormányzatok korábban is saját forrásból adták, állami támogatási rész nélkül. Eddig is volt lehetőség elkülönített keretből kölcsönt folyósítani, ezt rendeletben szabályozták a helyhatóságok. A rendszer elsősorban a kisebb településeken vált be, ahol mindenki ismer mindenkit, így a családok anyagi háttere is nyitott könyv. (A helyi rendeletek alapján általában átlagosan 50 000 forint összegről van szó, amelyet többnyire egy, a képviselő-testületek által minden évben jóváhagyott alapból folyósítanak, és amelyet maximum éven belül kell visszafizetni − így kockázatot is rejt magában.)
Az a baj a jogszabállyal, hogy így a segélyt a rászorulók még kevésbé kaphatják meg (forráshiány ide vagy oda), csak azok, akik feltételezhetően fizetőképesek maradnak. A másik probléma, hogy ezentúl egy név alatt kezelik az átmeneti segélyt. Schmidt szerint az is akadályozhatja az ötlet kivitelezését, hogy minél nagyobb egy település, annál nehezebb átlátni azt, hogy kik azok, akik ténylegesen jogosultak lehetnek a kölcsönre.
Az önkormányzatok (megyei önkormányzatok nélkül számolt) adósságállománya 1100-1200 milliárd forint között van. Schmidt szerint 1 millióra tehető azok száma, akik a ma még segélyként kezelt összegeket soha nem tudnák visszafizetni.
1. 10 milliárd forintot vonhat ki a kormány a segélyezési rendszerből, az új ötlet hátterében is − egyebek között − ez állhat. Vagyis, ha a javaslat törvényerőre emelkedik, a kamatmentes kölcsön akkor sem járható út, mivel már eleve hitelekkel terhelt az önkormányzati rendszer.
2. Nem jelenthet az új ötlet gyakorlati megvalósítása hátrányos megkülönböztetést, ugyanis a kölcsönt mindenképp vissza kell fizetni. Ha pedig az önkormányzat nem látja ennek realitását, akkor nem nyújtja a kamatmentes hitelt.
Hogy volt régen...?
