A közigazgatási tárca államtitkára szerint tudni kellene mérni, mennyire hasznos a társadalom számára a közigazgatás munkája. Meg kell alkotni a közigazgatás teljesítményéről valós módon számot adó mérőmutatót, hogy meg tudjuk mondani, ez a szféra a társadalom szempontjából nézve milyen mértékben végez hasznos munkát.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Biró Marcell beszélt erről a Magyar Atlanti Tanács keddi budapesti rendezvényén, a Versenyképesek-e a rangsorok avagy mit mutat a jó állam index? című konferencián. Az államtitkár kiemelte: nem elegendő, ha ismerjük a gazdaság teljesítményének mutatatóit vagy Magyarország helyezését a korrupciós ranglistán, mert emellett komplex módon szükséges foglalkozni az állam teljesítményével, hogy annak működéséről tiszta képet kapjunk.
A „jó állam index” mérőszámok összessége kell, hogy legyen, a tudomány azonban mindeddig adós maradt egy általánosan elfogadott, az állam teljesítményének egészét mérni képes mutatóval, a közigazgatás belenyugodott abba, hogy a mutatók aktuális alakulása mindig alkalmat ad az eredmények többféle értelmezésére, s ebben partnerre talált a politikusokban is – folytatta gondolatmenetét Biró Marcell. Mint mondta, egy külső szemlélő aligha ismerheti és értheti meg azokat a belső problémákat, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézni a közigazgatásban.
Az állam számos új ismerettel lett gazdagabb a közigazgatás átszervezése révén, s ezzel a társadalmi, gazdasági folyamatok egyik alakítójává vált, az angolszász és a skandináv államok pedig élen járnak a jó kormányzással foglalkozó mérőszámok megalkotásában, ezen a téren tehát több forrásra is lehetne támaszkodni.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Magyar Atlanti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a tudásiparnak hihetetlen szerepe van abban, hogy a világ fejlődjön. A XX. század egyik jellemzője a szellemi tőke megerősödése, s az emberi gondolkodás eredménye, hogy képesek vagyunk olyan termékeket előállítani, amelyek felgyorsítják a fejlődést. Ez azonban etikai kérdéseket vet fel, ugyanis a technika exponenciálisan fejlődött, a morál viszont legfeljebb lineárisan. Vizi E. Szilveszter annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy egy ország állapotát a nemzeti össztermék mellett az úgynevezett nemzeti összközérzet mutatója is jellemzi.
A mai kor legnagyobb kihívásának nevezte, hogy milyen szintű szellemi tőkével rendelkezik egy-egy állam. Szerinte az innováció és a felsőoktatás terén Magyarország nemzetközi összehasonlításban aránylag jól áll.
Hogy volt régen...?
