Bár a főváros idén már a 150. születésnapját ünnepli, az egyes városrészei, kerületei mind a mai napig folyamatosan átértékelődnek. Ezt mutatja a 2012-2021-es, mondhatni nagyjából egy teljes lakáspiaci ciklust átfogó, budapesti kerületek közötti költözési statisztika is. Ez idő alatt olyan élénk forgalmat bonyolítottak le a kerületek egymás rovására, hogy a ki-, illetve a beköltözők aránya többüknél elérte a helyi lakosság 30-40 százalékát is, derült ki az OTP elemzéséből.
Tíz év alatt több mint 365 ezer budapesti lakos, a főváros állandó népességének körülbelül 20 százaléka váltott kerületet állandólakhely-változtatással, azonban mindössze négy olyan kerület van (XIII., XVI., XXII., XXIII.,), amely részben ennek köszönhetően (a természetes népszaporulattal – születés és halálozás egyenlege – ugyanis itt most nem számolunk) növelni tudta lélekszámát. Közülük a legsikeresebb a XIII. volt, négyszázalékos gyarapodással.
Az ellenkező véglet a VII. kerület, ahol 11 százalékkal csökkent a kerületi lakosok száma. Aligha a helyi ingatlanárak eltérése magyarázza e hatalmas különbséget, ugyanis az előbbi a 7., az utóbbi a 9. legdrágább kerület a fővárosban.
Hogy volt régen...?
