A Duna-Dráva Nemzeti Park sokszínű élőhelyét az azt övező két nagy folyó víztömege határozza meg. A folyók által körülhatárolt terület változatos élővilága és egyedi természeti értékei mellett a nemzeti park igazgatóság munkatárasainak természetmegőrző és ismeretterjesztő munkásságát mutatja be a Mezőgazdasági Múzeum csütörtökön megnyílt kiállítása Budapesten.
A Dráva az egyik legjobb ökológiai állapotú folyónk, ennek köszönhetően jött létre itt a Duna-Dráva Nemzeti Park, 5 tájvédelmi körzet és 19 természetvédelmi terület, mely biztosítja ennek a kivételes és sokszínű élővilágnak a fennmaradását – mondta kiállításmegnyitó beszédében Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár. E kiemelkedő terület megóvását és nemzetközi érdekérvényesítését segíti továbbá a Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum, amely a világon egyedülállóan 5 ország (Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia) részvételével alakult meg. A Vajdahunyadvárban megrendezett kiállítás annak a hagyományteremtő, nemzeti parkokat bemutató sorozatnak a része, ami a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatkozó tárlatával kezdődött meg tavaly – tette hozzá az államtitkár.
Magyarországon a nemzeti parkok természeti értékei iránti érdeklődést a közvélemény-kutatások is bizonyítják. A felmérések alapján az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyik nemzeti parkban. Emellett a megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét – folytatta az államtitkár, kiemelve a nemzeti parkok természetvédelmi értékeket bemutató feladatainak szerepét. Hozzátette továbbá, hogy egyre nő a hazai nemzeti parkok aktív kikapcsolódási lehetőségei iránti érdeklődés is, melyre a 21. századi látogatói igényeket is kielégítő infrastruktúra-hálózat épült ki az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok működtetésében. Erre a tavaly decemberben zárult KEHOP program keretében a 10 nemzeti park igazgatóság területén 100 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben. A Duna-Dráva nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP program keretében több mint 2,5 milliárd forintból nyolc projektet valósított meg: ezek között volt a Bezerédi-Duna ág rehabilitációja, valamint a Kikerics panoráma sétánnyal és egy fogadóépülettel bővült, megújult Nagyharsányi szoborpark.
Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működtetésében három látogatóközpont, 23 tanösvény, hat barlang, egy arborétum, négy tematikus bemutatóhely és öt szálláshely található, melyeket tavaly több mint száznegyvenezer regisztrált látogató keresett fel. Példaként említette továbbá, hogy kifejezetten magas az érdeklődés a nemzeti park élettelen természeti értékei iránt is, hiszen az idelátogató kirándulók közel fele kifejezetten barlanglátogatási céllal érkezik a Duna-Dráva Nemzeti Parkba.
A természeti környezetünk és a jelen kihívásai mellett a múltunkra és kulturális értékeink megőrzésére is felhívta a figyelmet az államtitkár, hiszen a nemzeti Park vagyonkezelésében áll a Mohácsi Nemzeti Emlékhely is. Kiemelte, hogy a Mohács500 program keretében jelenleg is folynak a mohácsi csatával kapcsolatos tudományos kutatások, valamint a mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából 2026-ig megvalósuló fejlesztések is. Ez a téma is külön figyelmet kap a Mezőgazdasági Múzeum kiállításán.
A mostani kiállítás célja komplex formában bemutatni a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeit, egyediségét, különleges élővilágát; valamint áttekinteni azt, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberi mit tesznek ezen értékek megőrzéséért és fennmaradásáért az állami természetvédelem vagyonkezelésében. Emellett kitért arra, hogy a kiállítás illeszkedik abba a szemléletbe, amit több mint 100 évvel ezelőtt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egykori munkatársai az alapításkor megfogalmaztak, hogy a vidéki környezetet, a vidék természeti értékeit és az ott élő emberek mindennapjait hozza közelebb a Budapesten élőknek.
(AM Sajtóiroda)
Hogy volt régen...?
