2030-ben az előrejelzések szerint száztíz olyan város lesz, aminek a lakossága meghaladja az ötmilliót és ebből hatvanhatnak a népessége túllépi a tízmilliós határt. Úgy tűnik, a városok iránt az emberiség érdeklődése töretlen, jelenleg a világnépesség 54 százaléka, 2050-re várhatóan 70 százaléka lesz városlakó. A várossal kapcsolatos elvárások alapját a jó munkalehetőség, a biztonság és a szolgáltatások adják, de vajon a mai kor városaira is érvényesek ezek? Mit kell tennünk, hogy a jövő városai is élhetők és emberfókuszúak legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett - Budapest és más nagyvárosok példáin keresztül - a TEDx Danubia Future Life Salon eseményén Kozák Ákos, szociológus-jövőkutató és Schrancz Mihály, építész, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.
Időszámításunk előtt 8-10 ezer évvel jelentek meg az első városok, de az urbanizáció azóta is tart. A Toyota mesterséges okosvárost tervez építeni, Marc Lore amerikai milliárdos egy ötmilliós megapolisz megalkotásához keres befektetőket, miközben a szaudi trónörökös 500 milliárd dollárból építené fel 169 km hosszú jövő városát. Milyen lesz az élet évtizedek múlva a világ nagyvárosaiban? Mik a magyar kilátások?
Az utóbbi idők egyik hívószava ebben a témában a 15 perces város, amiről nemrég a Portfolio is átfogó cikket közölt. Ennek lényege, hogy az ideális városi környezet az, ahol minden számunkra fontos – alapvető és gyakran használt - szolgáltatás 15 perces utazási távolságon belül van, ami alatt főként gyalogos és kerékpáros távolságot értünk, de akár más közlekedési eszközökkel is összeköthető. A 15 perces város sokszínű, egyfajta mini városközpont, ami autó helyett emberfókuszú, alaposan megtervezett és minden négyzetméterét megfelelően, különböző célokra használják.
Hogy volt régen...?
