A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021 márciusa óta alkalmazza az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot a hálapénz-tilalom betartásának ellenőrzésére.
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény 2021-ben a büntetőkódexet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket”, így szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja, és az a páciens is, aki adja a hálapénzt – emlékeztet a nepszava.hu. Az előbbi a jogszabály szerint a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jelenleg körülbelül 13 ezer forint.
A megbízhatósági vizsgálat 2021-es bevezetése óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) 105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményezett eljárást vesztegetés elfogadása miatt.
2023-ban 19 olyan ügyben kezdeményeztek nyomozást, amikor páciensek például soron kívüli vizsgálatra, vagy gyógyszer jogosulatlan felírására, illetve valótlan tartalmú orvosi igazolás kiállítására kérték az egészségügyi dolgozókat – írják. Ezen túlmenően tíz olyan klasszikus ügy volt, amikor a szokásos ellátás után fogadott el borítékot az orvos.
A már felderített esetek többségében még nem született jogerős ítélet, és a lap által megkérdezett ügyvédek sem tudtak olyan esetet felidézni, amikor a beteget elítélték volna hálapénzes bűncselekmény ügyében. Egy másik jogász szerint ez nagyon érzékeny terület, hiszen még ha valaki tisztában is van a hálapénz illegalitásával, az esetében mégiscsak a maga vagy közvetlen hozzátartozójának egészsége, élete a tét. A szakértő példaként idézte a lapnak daganatos betegek történetét, akiktől pénzt kért az onkológus az egyébként államilag finanszírozott kezelés megkezdéséért.
Mint írják, ebben az esetben a betegek az életben maradásért fizettek, az ilyen eseteket morálisan megfontolva nehéz lenne büntetni, még akkor is, ha ez korrupció. Megjegyzik, amikor a bíróság kimondja valaki bűnösségét, akkor az összes körülményt mérlegeli.
Hogy volt régen...?
