Míg jó tíz évvel ezelőtt inkább csak külföldi filmekben lehetett látni óriási, egész városok áramellátását biztosító napelemparkokat, az utóbbi években állami intézmények, kkv-k, önkormányzatok és családi házak tetőcserepein is egyre gyakrabban felbukkannak. Úri huncutság vagy reálisan elérhető beruházás? A HelloVidék ennek járt utána.
Nem véletlenül látni a vállalkozások és önkormányzatok mellett a lakóingatlanok tetején is napelemeket és napkollektorokat. Bár mint minden újítás, ez is a fejlettebb nyugat-európai államokban, valamint a gazdasági fősodorba tartozó országokban, így az USA-ban és Kínában is jóval előbb megjelentek, az utóbbi években Magyarországon is egyre jobban elterjednek. Mindez köszönhető a 2018. január 1-től életbe lépő környezetvédelmi termékdíj csökkenésének, amely a napelemek kilója után befizetendő összeget 114 forintról 57-re mérsékelte, így a 2016-os visszaesést követően most újból növekvő tendenciát mutat a megújuló energiaforrás népszerűsége.
Valószínűleg a magyar kormány is felismerte az ebben rejlő potenciált, mert az atomerőművekben előállított villamos energia után már 2017-ben második helyen álltak a megújuló energiaforrások a hulladékból nyert energiával egyetemben, áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb éves jelentésében. A több szempontból környezetbarátabbnak számító napelemeket illetően a növekedés a 2016-os évhez képest 60%-os, így nem légből kapott kijelentés, hogy az utóbbi években egyre jobban rákapunk a klímavédelmet is előtérbe helyező napenergia ízére.
Hogy volt régen...?
