Jövőre komoly átrendeződés jöhet a cafeteriában: várhatóan kevesebb munkaadó kínálja az eddig igen népszerű nyugdíjpénztári befizetést, ugyanakkor sok helyen felválthatja ezt a béren kívüli készpénzjuttatás. Pluszpénzhez juthat azonban az a munkavállaló, aki ilyen esetben nem függeszti fel az előtakarékosságot, hanem egyéni befizetésre vált. Hasonló a helyzet az egészségpénztáraknál, ahol ráadásul egy adómentes alternatívát is kínál a rendszer.
Komoly érvágást jelent az öngondoskodásnak a cafeteriát érintő 2016-os adómódosítás: jövőre ugyanis a munkaadók önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetései kikerülnek a kedvezményes - eddig 34,51 százalékos - adókulcs alól, így már a legfelső, jelenleg 49,98 százalékos sávba tartoznak majd (a változások miatt, várhatóan "csak" 49,56 százalékos lesz ez a közteher 2017-től).
A kedvezőtlen változások éppen a "csúcson" érik a vagyonkezelőket: az idei év első kilenc hónapjában az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összvagyona 1121 milliárd forintra rúgott - ez éves összevetésben 7,5 százalékos növekedést jelent. Szintén jól szerepeltek az egészségpénztárak: összvagyonuk szeptember végén 47,5 milliárd forintot tett ki, ami az idei második negyedévhez képest 8,6 százalékos növekedés. A szövetség az idei év végére rekordbefizetésre számít.
Hanyagolni fogják - kérdés mennyien
Nagy bizonytalanság jön jövőre, hiszen az arányokat nézve körülbelül 35 százalékos a munkaadói részvétel az egészségpénztári díjbefizetéseknél, míg a nyugdíjpénztáraknál már 58 százalékot tesz ki a vállalatok hozzájárulása, amelynek jelentős része cafeteria alapú. Összeomlás ugyan nem fenyeget, ám az ÖPOSZ előzetes felmérése szerint a számlatulajdonos munkavállalók 17 százaléka egyáltalán nem pótolná befizetéseit, amennyiben ez a cafeteriaelem a nagyobb adóteher miatt kiesik.
Zsebpénz, vagy nyugdíj?
Előretörhet viszont az újdonságként bevezetett készpénz-cafeteria, amely évente 100 ezer forintig adható majd a kedvezményes, 34,51 százalékos adókulcs mellett (ezt várhatóan 34,22 százalékra szállítják le hamarosan). Már most körvonalazható, hogy számos cég átáll erre a megoldásra - egyebek mellett az étkezési utalványok, illetve az öngondoskodás rovására.
A szakmai szervezetek ugyanakkor bírálják ezt az új elemet, hiszen az napi kiadásként felélve nem támogat speciális munkáltatói célokat és nyugdíjalapot sem képez. Sokat számít azonban a dolgozók tudatossága, hiszen lehetőség van arra, hogy eme juttatás önkéntes pénztári befizetésként hasznosuljon, ami okos döntés lehet, hiszen az egyéni befizetés kedvezménnyel jár a vállalati utalásokkal szemben.
Hogy volt régen...?
