![kozmuh](/images/stories/hirek/erdekesseg/kozmuh.jpg)
A telekommunikációs és a közműcégek fizethetik meg a BKV veszteségének egy jelentős részét, ha az úgynevezett BKV-mentő csomagnak az egyik javaslatát elfogadja holnapi ülésén a kormány. A sajtóban az terjedt el a közműadónak elkeresztelt sarcról, hogy azt azok a cégek fizetnék, amelyek telkei alatt közművezetékek futnak, de ezt forrásaink dőreségnek nevezték.
Az új adó inkább egy extraadó-féle, amit azok a cégek fizetnének, amiknek az alépítményei, azaz közmű- vagy kábelvezetékei, -alagútjai a fővárosi anyaföldben futnak. Az adót forint/méterben állapítanák meg. Érintettjei lehetnek a kábeltévés, informatikai vagy telekommunikációs cégek, valamint a vízművek, a csatornázási művek, az elektromos, vagy a gázművek.
A még meglehetősen homályos koncepció a főváros saját közműcégeinél azzal védené ki az önadóztatást, hogy az adót a külföldi társtulajdonos valahogyan levonhatná a saját osztalékadójából. Az új adónem a BKV-mentésbe bevont Századvég Gazdaságkutató ötlete. A várakozások szerint az adó 15 milliárd forintot hozna a fővárosnak.
A kormány elé kerülő BKV-mentő koncepció még számos elképzelésből, részelképzelésből, azoknak különböző kombinációjából áll. Megtalálhatók benne a korábban megismert fővárosi javaslatok is, amiről lapunk korábban beszámolt, az elhíresült útdíjat kivéve.
Arról, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. készíti el a BKK-val közösen a kormány, majd az IMF elé kerülő távlati BKV-s finanszírozási koncepciót, az Index már beszámolt, értesülésünk szerint gazdaságkutató cég nem kap pénzt a segítségért. Úgy tudjuk, hogy Századvég alkalmazása nem véletlen, egyes politikai körök abban látják a garanciáját a megfelelő finanszírozási koncepciónak, ha nemcsak a főváros cég készíti el azt, hanem bedolgozik egy kormányhoz közel álló társaság is. A zrt-nek eddig nem sok tapasztalata volt a BKV-val és tömegközlekedéssel kapcsolatban, a koncepció elkészítésére pedig szűkre szabott a határidő.
Tarlós István a készülő koncepcióról korábban annyit mondott a Népszabadságnak adott interjújában, hogy a szakértőknek nehéz lesz újat mondaniuk, hiszen az elmúlt évben 26 különféle megoldási ötlettel állt elő a főváros, ezenfelül letett az asztalra egy komplett átalakítási tervet is.