Bevett módi a verseny nélküli közbeszerzés

Tavaly jelentősen csökkent a lezárt közbeszerzési eljárások száma és értéke az előző évhez képest, míg 2010-ben 11 522 közbeszerzés zárult le 1735−1897 milliárd forint értékben, addig 2011-ben 9604 eljárás végződött eredményesen, jóval kisebb, 746−747 milliárd forint értékben − állapította meg a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Korrupciókutató Központjának újabb jelentése, amely a szervezet által létrehozott Magyar Közbeszerzési Adatbázis (MaKAB) alapján a 2010−2011-es eljárások adatait dolgozza fel - írja a Napi Gazdaság.

A gyakorlatilag verseny nélkül, egy ajánlat mellett megvalósuló szerződéses érték aránya az összes közbeszerzési értéken belül 2010-ben 783,6 milliárd forint volt, ami 2011-ben 305,7 milliárd forintra csökkent, azonban ez a tendencia csak kevéssé mutatkozik meg az arányokban, hiszen a közbeszerzések összértéke is jelentősen csökkent. 2010-ben az összes közbeszerzési érték 45 százaléka valósult meg olyan szerződéseknél, amelyeknél nem volt verseny, míg 2011-ben az összes szerződéses érték 41 százalékára igaz ez.

Jellemzően a kis értékhatárú közbeszerzéseknél nincs verseny: az egy ajánlat mellett megvalósuló szerződések mediánértéke 2010-ben nettó 12,6 millió, 2011-ben 11,5 millió forint volt.

A kormányváltás alapvetően az EU-pénzek erőteljesebb felhasználását és a vidéki ajánlattevők nagyobb közbeszerzési aktivitását eredményezte, de érintetlenül hagyta az egy ajánlat mellett, verseny nélkül megvalósuló közbeszerzések arányát: ez 2010. január és május között 50 százalék, júniusban és júliusban 54 százalék, 2010 augusztusa és 2011 decembere között ismét 50 százalék volt. Az ilyen, verseny nélkül létrejött szerződések értékének aránya az összes szerződéses értéken belül azonban jelentősen nőtt a kormányváltást követően: míg 2010 első öt hónapjában ez közel 40 százalék volt, addig június−júliusban 33 százalék és 2010 augusztusát követően már közel 48 százalék.

A kutatás előzetes eredményei alapján a kormányváltás után a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupciós kockázat a közszolgáltató intézményeknél nőtt, míg csökkent a közjogi státusúaknál, a támogatott szervezeteknél és az egyéb intézményeknél − áll a központ közleményében.