Atkári szerint sem a Demszky-, sem a Tarlós-korszakban nem sikerült érvényesíteni a fővárosnak az érdekeit a kormánnyal szemben.
Jelenleg is jóval kevesebbet költ a város arra, amire kellene. Ennek oka, hogy még kevesebb forrással rendelkezik, mint a Demszky-korszakban – jelentette ki Atkári János volt főpolgármester-helyettes az m1 Ma reggel című műsorában.
Atkári arra reagált, hogy tegnap Tarlós István főpolgármester a műsorban arról beszélt: évekig a 4-es metró beruházását erőltették, miközben nem költöttek a meglévő metróvonalak felújítására, és az ügyben már meg kellene szólalnia végre valakinek.
A volt főpolgármester-helyettes szerint a főváros jelenlegi gazdasági helyzetének két oka van: egyfelől az, ami 2002 és 2009 az országos politikában megvalósult, megelőlegezte azt a válsághelyzetet, amiben vagyunk. Mint fogalmazott: országosan el lett szúrva. Másfelől az, hogy sem a Demszky-, sem a Tarlós-korszakban nem sikerült érvényesíteni a fővárosnak a méltányos, jogos érdekeit a mindenkori kormánnyal szemben. Ez pedig olyan forráscsökkenést idézett elő a városban, ami válsághelyzetet vetít előre a következő években is.
Úgy vélte: Demszky Gábor két szálon is hibáztatható a kialakult helyzetért. Egyrészt nem sikerült azt a politikai bátorságot felvállalnia, amivel többet tudott volna a kormányzattal szemben a főváros jogos érdekképviselete tekintetében elérni. Másrészt 2006 és 2010 között történtek olyan rendkívül elítélendő jelenségek, amelyeknek anyagi kihatásuk volt.
Kérdésre válaszolva elmondta: büszkén vállalja azt a felelősséget, melyet a fővárosi privatizációk alapján fel lehet vetni. Ezek rendkívül kedvezőek voltak a főváros számára. Hangsúlyozta: az ügyekben eljáró nyomozóhatóságok olyan megállapítást nem tettek, mely bírósági vádemelést alapozhatott volna meg. Mint mondta: vízközmű-ügyben nem kereste meg a rendőrség, más, a Demszky-korszak utolsó időszakához köthető két ügyben tanúként meghallgatták.
A közműcégek magánosítását azzal indokolta, hogy a főváros szerepzavaros helyzetben volt. Egyszerre volt anyagilag érdekelt tulajdonos, üzemeltető, a működési szabályok megalkotója, a közérdek képviselője. Ezek alapvetően kizárták egymást. Ezt a szerepzavaros helyzetet oldotta a privatizáció, és így jöttek létre a főváros leghatékonyabb cégei – magyarázta a volt főpolgármester-helyettes.
Arra a kijelentést, miszerint megalapozatlan és erőltetett volt a 4-es metró beruházása, úgy kommentálta: 1972 óta keletkeztek olyan dokumentumok, melyek szakmai alapossága komolyan veendő. A főváros pedig a 90-es évek elején nem kívánta a 4-es metrót, mint ahogy nem kívánta az expóberuházás őrült álmát sem megvalósítani, a kormányzat ragaszkodott a beruházásokhoz, ezek fejében tette bele az önrészt, és nem volt hajlandó semmiféle alternatíváról tárgyalni – szögezte le Atkári.
Arra a kérdésre, hogy a metróberuházásra fordított 530 milliárd forintból mennyi ment el „mutyira és haverkodásra”, azt válaszolta: meggyőződése, hogy csak az összeg töredéke. Ez elsősorban morális kérdés, olyan, amelyik a közmorált rontja.
Hogy volt régen...?
