A valóságban több a kémény, mint amennyi a nyilvántartásban van: ez az oka az ellenőrzések csúszásának - tudta meg a Világgazdaság.
A hazai lakóingatlanokhoz sokkal több kémény tartozik, mint amennyi a katasztrófavédelemhez került nyilvántartásokban szerepelt. Ez volt az oka, hogy miután a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve tavaly átvette a feladatokat a vállalkozásoktól, nem tudott a kötelező ellenőrzések egészével végezni a múlt év végi határidőre – erről Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője tájékoztatta a Világgazdaságot.
Az OKF az érintett szolgáltatási terület nagyságával és a tevékenységgel arányos számú kéményseprőt vett fel. A mestervizsgával rendelkező dolgozók bruttó átlagfizetése 360 ezer forint, a szakmunkásoké bruttó 230 ezer, továbbá kapnak béren felüli juttatást, és az OKF megtéríti a munkába járásuk költségeit is. Az 550 kéményseprő ellátja az érintett 2509 település lakóépületeinek kéményeivel kapcsolatos teendőket.
Korábbi sajtóhírek azonban szakemberhiányról és arról szóltak, hogy az OKF közmunkásokkal is söpörtetne kéményt. „Új munkatársakra az utánpótlás miatt van szükségünk, illetve majd az ellátási területünk bővülésekor. Éppen ezért már magunk is indítottunk képzést. Arról azonban szó nincs, hogy közfoglalkoztatottakat dolgoztatnánk” – cáfolta a hírt Mukics Dániel. Viszont megvizsgálják – tette hozzá –, hogy beilleszthető-e a közfoglalkoztatás képzési rendszerébe a kéményseprőipari szakképesítés, mert Magyarországon csak megfelelő elméleti és gyakorlati végzettséggel rendelkezők ellenőrizhetik és tisztíthatják a kéményeket.
A katasztrófavédelem ott kapta meg a lakossági kéményseprés feladatát, ahol azt a megyei jogú városok nem vállalták tovább. Ezeken a településeken kívül nem, és a saját területén sem láthat el gazdálkodó szervezeteket. Kéményseprői még családi házakban sem dolgozhatnak, ha azok egyben valamely vállalkozás telephelyei vagy fióktelepei. Ilyenkor a vállalkozásnak kell megrendelnie és kifizetnie a kéményseprést (több vállalkozás esetén is egyszeres díjat kell fizetni).
Megrendelés nélkül nem megy ki a kéményseprő a gazdálkodó szervezetekhez. Utóbbiakat a megrendelési kötelezettségükről a múlt évben levélben értesítette az OKF kéményseprőipari szerve, ez jogszabályi kötelezettsége is volt. Ám e levelet a címzettek egy része félreértette, a sajtóban pedig már tévesen az jelent meg, hogy az OKF üzleti célú szolgáltatást kínált, ráadásul igen rövid megrendelési határidővel. Valójában nem kínált semmit, és díjat sem szed. „Családi házakba bejelentett cégek megrendelését csak akkor fogadhatjuk el, ha az ellátási területen nincs nyilvántartásba vett szolgáltató. Ilyen azonban mindenhol van, elérhetőségük megtalálható a szervezet honlapján” – szögezte le Mukics Dániel.
A hírekkel ellentétben nem kellett a múlt év végéig megrendelniük a kéményseprést a családi házba bejelentett gazdálkodó szervezeteknek. A megrendelést elég a munka esedékességéig leadni, annak gyakorisága pedig a tüzelőberendezés fajtájától függ. A katasztrófavédelem, amint beszerezte a családi házakba bejelentett gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos közhiteles nyilvántartást, továbbította azt a megyei kéményseprőcégeknek, egyéni vállalkozóknak.
Hogy volt régen...?
