Alkotmányossági problémák a választáson? Meglepő fideszes indoklás jött

Benyújtották a választási rendszert átalakító törvénytervezetet, alkotmányossági kérdőjelekkel, és egy meglepő indoklással – írja a Világgazdaság.

Benyújtották a Parlamentnek az önkormányzati választási rendszert átalakító törvénytervezetet: a fővárosi közgyűlésnek a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és a kompenzációs listáról bekerült kilenc képviselő lesz a tagja.

A benyújtó fideszes képviselők az indoklásban azt írták: szerintük azért kéne módosítani a mostani rendszert, mert most "a fővárosi listákat az egyes jelölőszervezetek állítják össze, amelybe а választópolgároknаk semmilyen beleszólása nincs."

A kompenzációs listára polgármesterjelöltek kerülhetnek fel, mégpedig azoké a szervezeteké, amelyek legalább 12 kerületben polgármesterjelöltet tudtak állítani.

A terv súlyos alkotmányossági problémákat is felvet. A választásnak alapelve kéne, hogy legyen az: minden mandátumhoz körülbelül ugyanannyi választó szavazatára legyen szükség. Olyan körzethatárokat persze lehetetlen rajzolni, amiknél minden körzet ugyanakkora, de a gyakorlatban ha 15 százaléknál nagyobb az különbség a legnagyobb és a legkisebb körzet népessége közt, akkor már át illik rajzolni a választási határokat. A mostani terv szerint nem 15, hanem 728 százalékos lenne az eltérés: Soroksár polgármestere a 19 982 ottani lakos közül szavazók többségének szavazatával már képviselő lehetne, Újbudán viszont 145 510-en élnek, tehát az ottani szavazat hetedannyit sem érne, mint egy soroksári. És nem csak elszigetelt példákról van szó: négy budapesti kerület is van, amelynek a lakossága nem éri el az 45 ezer főt (Soroksár, a Várkerület, a Belváros, illetve Terézváros), négy pedig jóval nagyobb 100 ezer fősnél is (Angyalföld, Zugló, Óbuda, Újbuda).

Persze ez nem csak alkotmányossági kérdés is, hanem színtiszta politika. Ha a tavaszi parlamenti választások szavazatarányával számolunk, akkor a régi rendszerben a Fidesznek és a baloldalnak ugyanannyi közgyűlési helye lenne, mindkettőnek 13, a Jobbik 4, az LMP pedig 3 helyet kapna. Az új rendszer szerint a Fidesznek 18, a baloldalnak 13 helye lenne, az LMP-nek és a Jobbiknak pedig 1-1. A 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz 17, az MSZP 10, az LMP és a Jobbik pedig 3-3 helyet szerzett. Ha a most tervezett szabályokat bevezetnék, akkor a Fidesz 25, az MSZP 6, a Jobbik és az LMP pedig 1-1 képviselővel ülhetne be a közgyűlésbe.