Az ügyleti és tanúsító közjegyzői okiratok elkészítése mellett a klasszikus nem peres eljárásokra – mint például a hagyatéki ügyek, az Európában egyedülálló elektronikus hazai fizetési meghagyásokkal kapcsolatos eljárások, illetve a közjegyzői letétek – terjed ki hatáskörük. A Rádió Orient műsorában Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke mutatta be a közjegyzői hivatás hazai fejlődését.
A közhitelesség intézményei folyamatos történelmi fejlődésen mentek keresztül. Nagy Lajos király uralkodása idején engedélyhez kötötte a hiteleshelyek működését, előírta az okiratok megőrzését és a hitelesítés szabályait. A magyar közjegyzőség születésnapja mégis elődje, Károly Róbert nevéhez kötődik, aki 1308-ban itáliai közjegyzőket hívott királlyá választásának tanúsításához. A két intézmény párhuzamosan fejlődött egészen a mohácsi vészig, majd 1848-ig. 1874-ben teremtette meg a magyar közjegyzőséget a 35. törvénycikk.
A második világháborút követő változások azonban hamar éreztették hatásukat: egy 1949-es rendelet állami szolgálatba vette a közjegyzőket. A Rádió Orient műsorában Tóth Ádám elmondta, az állami közjegyzőség kialakítását egy szűrés előzte meg, amelyen a szakma 95 százaléka kiesett. „Az állami közjegyzőség 1949-ben a nulláról indult, személyi állománya többnyire büntetésből, rossz egyetemi tanulmányi eredményű vagy testi hibákkal bíró közjegyzőkből állt össze.”
Az 1989/90-es eseményeket követően Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter Bókai Juditot kérte fel a közjegyzői törvény előkészítésére. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kiemelte, az elmúlt negyedszázad igazolta a jogszabály minőségét – mindössze korrekciókra volt szükség. A polgári közjegyzői normákra való visszaállás hatására bárkiből lehet közjegyző. Tóth hozzátette, jelenleg 316 közjegyző van az országban – a zárt létszám a jogszerűséget erősíti.
A közjegyzők szerteágazó feladatainak közös jellemzője, hogy egyik sem peres eljárás. Tóth Ádám az ügyeket két csoportba osztotta: az ügyleti és tanúsító közjegyzői okiratok elkészítése a klasszikus nem peres eljárásokkal egészül ki. Utóbbiak közül a hagyatéki ügyeket, az Európában egyedülálló elektronikus hazai fizetési meghagyásokkal kapcsolatos eljárásokat, az előzetes bizonyítást, az élettársak nyilvántartásba vételét, a közjegyzői letétet, valamint az új Ptk. értelmében a házassági- és vagyonjogi szerződések nyilvántartásának vezetését emelte ki.
„Aki nem köt szerződést, csak rövidtávon jár jól” – hangsúlyozta az ingatlan bérbeadási szerződések fontosságát az elnök. Rámutatott, hogy egyedül a szerződések rögzítik a jogokat és a kötelezettségeket. Nem teljesítés esetén így a szerződés kikényszeríthető, az adós bírósági pereskedés nélkül kirakható az ingatlanból.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamra feladatai közé tartozik a végrendeletek országos nyilvántartásának vezetése. Az elnök elmondta, minden végintézkedés és végrendelet jellegű megállapodás bekerül a rendszerbe. Az aláírást követő 72 órán belül köteles a közjegyző bevezetni az adatokat a nyilvántartásba – így egy végrendelet sem veszhet el.
Hogy volt régen...?
