A magyar gazdaság növekedésének mértékét is meghatározza, milyen hatékonyan használja fel hazánk az uniós pénzeket. Sok múlik a környezeti és az energiahatékonyság területén is, a legújabb felhívás az ország vízgazdálkodásán hivatott javítani – írja a Magyar Nemzet.
Lapzártáig több mint 8650 milliárd forintot hívott le a 2007–2013-as európai uniós támogatásokból Magyarország, ezzel lényegében másfél hónappal a december végi határidő előtt teljesítette a 100 százalékos forrásfelhasználásra tett ígéretét a kormány. Így az első és legfontosabb feladat megoldódni látszik, az év végéhez közeledve most már a 2014–2020-as ciklus pályázatainak tömeges megjelentetése miatt fokozódik a nyomás. Tulajdonképpen maga a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János generálta ezt a kényszert azzal a kijelentésével, hogy az évtized végéig hozzáférhető 12 000 milliárd forintnyi brüsszeli pénzre 2017 júniusáig minden felhívást ki kell írni.
Az biztos, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszerben a munka java még hátravan, jövőre pöröghet fel igazán. Idén ugyanis 45 pályázat jelent meg eddig 1400 milliárd forint értékben, karácsonyig a kabinet tervei szerint további 42 felhívás kerül nyilvánosságra 1600 milliárdos kerettel. A pályázati pénzek mielőbbi elköltése az ambiciózus terveken túl is elemi érdekünk. Brüsszel úgy látja, az EU-s támogatások lehívásának hatékonyságán áll vagy bukik a magyar gazdaság további bővülése. Az Európai Bizottság szerint a tavaly kiugróan dinamikus, 3,7 százalékos reál-GDP-növekedés után kiegyensúlyozottabb növekedési pályára áll a gazdaság. Idén 2,9 százalékra, jövőre pedig 2,2 százalékra lassulhat a növekedés. A megtorpanás azonban csak átmenetinek ígérkezik, mert az uniós források fokozott felhasználásával párhuzamosan 2017-re már 2,5 százalékra élénkülhetünk fel – legalábbis a most rendelkezésre álló információk alapján ezt prognosztizálja az uniós intézmény.
Sok múlik a Környezeti és energiahatékonysági operatív programon (Kehop) is, ez a munkatervezet az integrált közlekedésfejlesztéssel együtt mintegy 2000 milliárd forintot ölel fel. Ennek keretében valósulhat meg több mint egymillió embert érintő árvízvédelmi intézkedés, ebből a forrásból javulhat az évtized végéig 340 ezer ember vízellátása. Emellett 800 ezer fő szennyvizének kezelése válhat hatékonyabbá, továbbá több mint 1,5 tonnával csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása. A legújabb fejlesztési lehetőség a Kehopon belül a fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása. A kiemelt felhívás 77,8 milliárd forintról szól, a vízügyi igazgatási szervek előzetes kalkulációja szerint várhatóan 15 támogatási kérelem részesülhet pozitív elbírálásban. A vissza nem térítendő támogatás beruházásonként 500 millió és 20 milliárd forint között változhat, az előleg legfeljebb a megítélt összeg 25 százaléka, maximum 300 millió forint lehet. A kapott támogatáson felül értelemszerűen önerőből kell finanszírozni a projektet.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó felhívás a legapróbb részletekig taglalva tíz pontban mutatja be a támogatható tevékenységeket, prioritásként megjelölve az árvíz, belvíz elleni, illetve a vízpótló létesítmények építését és felújítását, úgy mint csőátereszek, szivattyútelepek, zsilipek, partvédő művek. Jut uniós pénz vízszintszabályozásra és vízpótlásra, a brüsszeli forrás fordítható mederkotrásra, iszaposításra, vízi növények terjedésének ökológiai szabályozására is. Minden olyan eszköz beszerzése szabad utat kap, amely hatóságilag „jó állapot eléréséhez és fenntartásához” szükséges, ilyen lehet például a nádvágó, a szivattyú, a hidraulikus kotró, a csatornafenntartó kaszagép, a merülőfal. Ezek szállítása, rakodása is belefér a pályázat kereteibe, azaz utánfutók, trailerek, gépi és kézi emelők.
A projektek műszaki és szakmai tartalmát alapvetően meghatározza, hogy a fejlesztés egyrészt valós társadalmi-gazdasági igényeken alapuljon, másrészt összhangban álljon hazánk vízgyűjtő-gazdálkodási tervében foglaltakkal, illetve a Kvassay Jenő-tervben meghatározott célokkal. A pályázat külön kitér arra, hogy ebből a forrásból nem támogatható a szakaszmérnökségi és igazgatósági telephelyek állagmegóvása, illetve korszerűsítése. Mivel Magyarország gyakorlatilag 2004, az uniós csatlakozás óta folyamatosan csatázik az Európai Bizottsággal a közbeszerzések tisztasága miatt, az NFM-es felhívás egyértelművé teszi, az ennek keretében felvehető pénz nem minősül versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak. Pályázni mostantól folyamatosan lehet, hosszú távú befektetésekről lévén szó, a projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolás határideje 2023 vége.
Hogy volt régen...?
