A világjárvány miatt minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a szerződéseket, okiratokat elektronikus formában is elfogadják, sőt azokat akár személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni. A közokiratok távolról történő biztonságos aláírásnak egyelőre nincsenek meg a feltételei Magyarországon, de két-három éven belül így is teljesen felválthatják az elektronikus okiratok a papíralapúakat.
Ehhez elsősorban az elektronikus aláírás, vagy az egyéb biometrikus azonosítási megoldások gyors terjedésére van szükség, amit viszont gátol, hogy a magyar állampolgárok mindössze negyede igényel elektronikus aláírást, holott azt bárki ingyenesen megtehetné az új típusú személyigazolvány készítésekor.
Az elektronikus okirat számos előnnyel bír: környezetbarát és költségcsökkentő, korlátlan alkalommal felhasználható, nem szakad el, nem lehet elhagyni, és tulajdonképpen minden olyan helyzetben, amikor szükség lehet rá, magunknál lehet tudni.
Noha bizonyos ügyekben már most készülnek e-okiratok Magyarországon, nemzetközi összevetésben még nem feltétlenül állunk jól. Míg például Franciaországban az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan már egy évtizede kizárólag e-okiratok készülnek, addig Magyarországon még csak papíralapú dokumentumokat gyártunk.
„A földhivatalok ugyanis egyelőre nincsenek felkészülve arra, hogy be tudják fogadni az e-aláírást, sőt a bankok többsége is csak a közelmúltban kezdett átállni arra, hogy bizonyos esetekben már elfogadják a közjegyzői okirat e-hiteles kiadmányát is” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke a Portfolio-nak. Pedig a szabályozás már készen áll arra, hogy a papíralapú okiratok és a dossziéhalmok őrizgetése helyett csak egy számítógépet kelljen működtetni.
Hogy volt régen...?
