kutyaTörpe puffogóviperát, afrikai aranymacskát, óriástatut, bár roppant szigorú feltételekkel, de akár magánszemély is tarthat, igaz, nem az otthonában. Nem is oly rég még az önkormányzatok kénye-kedve határozta meg, mennyi kutyát tarthatunk egy lakásban, ma viszont egy kormányrendelet szabályozza ezt.

Több állat viszont tiltólistán szerepel, köztük az összes mérgeskígyó. Sörényes hangyászunk viszont lehetne – igaz, a tartásához teljesíteni kell jó pár kőkemény feltételt.

Az egy háztartásban élő kutyák számát a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 41/2010. számú kormányrendelet szabályozza. E szerint egy legfeljebb húsz kilogrammos állatnak minimum tíz, egy húsz-negyven kilogramm közöttinek tizenöt, míg a negyven kilónál nagyobb ebnek legalább húsz négyzetméter szabad mozgástérre van szüksége otthononként.

A rendelet szerint, ha több kutyát óhajtunk tartani egyszerre, mindössze hat négyzetméter szabadon bemozogható hellyel kell számolni kisállatonként. Nem vonatkozik ez a keret a macskákra, abból lehet akár tíz is, ha – a paragrafusok megfogalmazása szerint – jó gazdaként bánik velük az ember.

Korábban nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen ahány önkormányzat, annyiféle szabály létezett. Az, hogy ez már nem lehetséges, Pozsonyi Anikó budapesti ügyvédnek köszönhető, aki lapunknak elmondta: egészen az Alkotmánybíróságig és a Kúriáig kellett elmennie a régi szabályok eltörléséért. Mint kifejtette, ami a társasházakat illeti, a Kúria döntése – amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság még nem mondta ki a végleges verdiktet – úgy foglalt állást, hogy az arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két egyed tartása – magyarán ennyit biztos nem tilthat a házirend.

De nem egységes a megítélés, mert a Fővárosi Törvényszék nemrégiben kimondta, hogy a tulajdonosi közösségnek mégis van lehetősége arra, hogy a használat-hasznosítás konkrét módozataira nézve döntsön és állapítson meg szabályokat.

Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti – mondta lapunknak Hanga Zoltán. A Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője kiemelte, a tartás kérdését a 85/2015-ös földművelésügyi minisztériumi rendelet szabályozza. Ebben tételesen felsorolják, hogy mi számít különösen veszélyes állatnak – ilyen például oroszlán vagy a keselyűteknős –, amelyet magánszemély semmi szín alatt nem tarthat.

A közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot igénylő állat – ilyen például az óriástatu – elméletileg tartható lenne, de nem lakásban, ráadásul annyi feltételnek kell megfelelni, hogy ember legyen a talpán, aki ezeket képes megugrani.

A hazai és nemzetközi szinten védett állatok tartása pedig eleve tiltott – húzta alá. Hozzátette, szabályszegés esetén nem az állatkert jár el, hanem az illetékes természetvédelmi hatóság. Az aktuális szabályzat a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500085.FM címen érhető el.

Hirdetés